Nem maradnak Ausztriában a menekültek

Menekültbarát demonstráció Ausztriában

Szeptemberben mintegy 210 000 menekült érkezett Ausztriába, közülük 130 000 Bécsbe. Egy részük azonnal továbbment Németországba, csupán 113 491-en voltak olyanok, akik néhány éjszakát az osztrák fővárosban töltöttek.

Szeptember 14-e volt a legzsúfoltabb nap – 19 700 menekülttel – amiatt, hogy Magyarország másnap lezárta a magyar-szerb határt, és drákói jogszabályokat vezetett be a menekültek érkezésének megakadályozására. Ezért sokan még a határok lezárása előtt át akartak jutni Ausztriába, illetve a magyar hatóságok buszon és vonaton is szállították az osztrák-magyar határra a menekülteket.

Tízezren képzelték el a jövőjüket Ausztriában

Az Ausztriába érkező kétszázezer menekült alig 5%-a kért menekültstátuszt: szeptemberben tízezer kérelmet adtak be, közülük mindössze kétezren kérték ezt Bécsben. Ez jelentős csökkenés a korábbiakhoz képest: augusztusban Ausztriában 46 133-an kértek státuszt. A menekültek mintegy 70%-a Szíriából érkezett, őket követik az afgánok. Osztrák szempontból érdekes összehasonlítás, hogy 1956-57-ben 180 000 ember menekült el Magyarországról, akik közül mintegy 20 000 maradt Ausztriában. Az osztrák politikusok gyakran hivatkoznak erre, mikor a bezárkózó magyar állásponttal szembesülnek.

Menekültbarát demonstráció Ausztriában Forrás: MTI/EPA/Herbert Pfarrhofer

Központi kérdés a kampányban

A bécsi választási kampány utolsó hetében ismét felpörgött a menekültvita: a jelöltek hétfői televíziós párbaját is ez uralta, illetve a választás előtti időszakban a szélsőjobb igyekszik a kérdésből további politikai hasznot húzni, így újra meg újra ezt állítja a kampány középpontjába. Míg a zöldek a közösségi közlekedés fejlesztésével, Haupl polgármester a lakásépítés felpörgetésével és a munkanélküliség csökkentésének programjával kampányol, az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt csak a menekültkérdéssel foglalkozik.

Orbán szavai köszönnek vissza

Miközben az átutazók és a Bécsben maradók száma is csökken, a párt a korábbiaknál is határozottabb intézkedéseket követel. Heinz-Christian Strache kedden odáig ment, hogy egy rendezvényen kijelentette: „A háború önmagában nem jogosít menekültstátuszra.” Álláspontja szerint a genfi egyezmény sem állítja, hogy az anyaországban zajló háború önmagában indokolná a menekültjogok alkalmazását. Ezzel szemben az ENSZ menekültügyi szervezetének álláspontja az, hogy „miután a háborús országokban üldöztetésnek vannak kitéve, a háború elől menekülők jogosultak menekültjogi oltalomra”. Strache – Ausztria védelmében – kijelentette, hogy az EU-nak kötelessége ott tartani a menekülteket, ahova először érkeznek. „Nehogy már a menekültek mondják meg, hova akarnak menni” – mondta.

Migránsok a magyar-osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton az ausztriai Nickelsdorfnál Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Vitatta a menekültek arányát

A menekültek nagy része – idén mintegy 400 000 ember – Görögországba érkezik, amely – érthető módon – nem képes megbirkózni a drámai mértékű menekültáramlattal, ezért kért segítséget más EU-s országoktól. Strache követelésével szemben az Európai Bíróság kifejezetten megtiltotta a menekültek Görögországba való visszaküldését, emberiességi és gyakorlati okokból egyaránt. A Szabadságpárt vezetője egyetértően idézte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, azt állítva, hogy amennyiben a menekültek beáramlása Európába folytatódik, akkor „hamarosan kisebbségben leszünk saját országainkban”. Vitatta a szíriai menekültek arányát, azt állítva, hogy alig húsz százalékuk menekül valóban a szír háború elől, a többiek egyszerű gazdasági menekültek, akik a jobb élet reményében és az iszlám térhódítása jegyében érkeznek Európába.

Országos hatású választás

A bécsi önkormányzati választások tétje országosan is jelentős: a Szabadságpárt felső-ausztriai előretörése után kérdés, hogy folytatódik-e ez a trend. Az előrejelzések szerint a szélsőjobboldali párt beérte a szociáldemokratákat, és könnyen lehet, hogy a legnagyobb párt lesz a közgyűlésben. Heinz-Christian Strache, a párt elnöke tulajdonképpen már nyert: újjáéledő középpártból – elsősorban a menekültválságban elfoglalt határozottan menekültellenes és az alsó középosztály félelmére alapozó politikájával – az osztrák politika meghatározó erejévé vált, és az esetleges polgármesteri vereség ellenére is egyértelmű, hogy mind vele, mind pártjával komolyan kell számolni a három év múlva esedékes országgyűlési választásokon. Ezen túlmenően, amennyiben Bécsben – az előrejelzések szerint – jól szerepelnek, akkor a korábbi kormányzóképtelenséggel kapcsolatos vád is lekerül róluk, hiszen a választók nagy része bízik bennük, és irányítási felelősséggel is megbízná őket.

Szoros eredmény várható

A szociáldemokrata polgármester Haupl kizárta a közös városirányítást, amire válaszul a hétfői televíziós vitában Strache egyértelművé tette: céljuk az abszolút többség megszerzése a bécsi közgyűlésben. Bár ez még minden valószínűség szerint nem következik be, a választási eredmény az előrejelzések szerint nagyon szoros lesz, és Michael Haupl, a várost 21 éve irányító szociáldemokrata polgármester nem dőlhet hátra az eredményeket várva.