Közvetlenül Viktor Janukovics akkori ukrán államfő adott utasítást a diákok békés tüntetésének erőszakos feloszlatására a kijevi Majdanon 2013. november 30-án - jelentette be november 17-ei, keddi sajtótájékoztatóján Szerhij Horbatyuk, az ukrán főügyészség különleges ügyosztályának vezetője.
Az európai integrációt és hatalomváltást követelő, november 21-én kezdődött és három hónapon át szünet nélkül tartó kijevi demonstrációk idején, november 30. éjjelén főként diákokból álló békés tüntetőket oszlattak fel a Berkut rendőri rohamosztag tagjai azzal az ürüggyel, hogy a főváros vezetése fel akarja állítani a kijevi főtéren az ország újévi fenyőfáját.
A fiatalokat a rendőrök gumibotokkal ütötték, rugdosták, a földön vonszolták,
aminek következtében 42-en szenvedtek különböző fokú sérüléseket. A békés tüntetés brutális rendőri feloszlatása azt eredményezte, hogy a következő vasárnap óriásira nőtt a demonstráló tömeg, becslések szerint több mint félmillióan vonult ki a kijevi főtérre tiltakozni.
Az akkori főügyészségi vizsgálat azt állapította meg, hogy Olekszandr Popov, az ukrán főváros Janukovics által kinevezett irányítója, Volodimir Szivkovics, az államfő alá rendelt nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) titkárhelyettese és Valerij Korjak kijevi rendőrfőnök együtt tervelte ki a tüntetés feloszlatását. A rendőrfőnököt leváltották, a két másik magas rangú vezetővel szemben viszont 2014 februárjának közepén még Janukovics elnöksége alatt megszüntették az eljárást.
A főügyészségi nyomozás mostanra arra az eredményre jutott, hogy
Janukovics személyesen utasította az akkori belügyminisztert és az RNBO vezetőjét
a tüntetés erőszakos feloszlatásának megszervezésére. Az utasítás pedig tőlük ment lefelé a városvezetőhöz, a titkárhelyetteshez és a rendőrfőnökhöz.
Janukovicsot az ukrán parlament február 22-én mozdította el államfői tisztségéből. Janukovics akkor már szökésben volt, jelenleg Oroszországban tartózkodik, állítólag egy Moszkva környéki luxusvillában él. Ellene több bűnvádi eljárást is indított az ukrán főügyészség, egyebek mellett hatalommal való visszaéléssel és
tömeggyilkosságban való részvétellel is vádolják a Majdan-tüntetők lelövetéséért.
A demonstrálók közül mintegy százan vesztették életüket, mert a karhatalmi egységek tüzet nyitottak rájuk a megmozdulás végnapjaiban.