„Régóta tervezett, személyes látogatásra utazik az Egyesült Államokba Colleen Bell. A budapesti nagykövet
kihasználja majd az alkalmat, hogy találkozzon az amerikai kormányban dolgozó kollégáival,
mielőtt visszatér Budapestre."
Az amerikai nagykövetség a fenti szavakkal reagált a Magyar Idők szerdai írására, amely azt állította, hogy Bellt Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkár rendelte haza, mert szerinte nem elég konfrontatív a magyar kormánnyal szemben.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Bell ne találkozna Nulanddal, aki az európai és eurázsiai ügyekért felelős diplomataként körülbelül ötven nagykövet főnöke. Nuland egész Európában megosztó kijelentéseiről ismert, és minden esetben keményen védi az Egyesült Államok érdekeit.
Ezt pedig a nagykövetektől is elvárja.
Diplomáciai forrásaink szerint nem ez az első alkalom, hogy budapesti beosztottjával tárgyal, de nincs is benne semmi különös. Washington és Budapest rendszeresen konzultál, a múlt heti, Corvinus egyetemen elmondott beszéd pedig – azon kívül, hogy új kritikákat nem fogalmazott meg – régóta tervezett, tudatos kommunikáció része volt.
Már csak azért sem valószínű, hogy Victoria Nuland konfrontatívabb hozzáállásra kérte Bellt, mert ő maga soha nem fukarkodott a kritikákkal, ha Magyarországról volt szó. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az amerikai bírálatok nagykövetektől függetlenül, évek óta érkeznek, ebben is a diplomatának van szerepe.
Tavaly októberben a washingtoni Európai Politikai Elemző Központban – anélkül, hogy Orbán Viktor nevét kiejtette volna – azt mondta,
Kelet-Európa rákja a demokratizálódás visszaesése.
Burkoltan bírálta azt is, hogy a magyar miniszterelnök nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat. Az amerikai diplomata beszéde előtt nem sokkal Barack Obama amerikai elnök név szerint is említette Magyarországot azon államok között, amelyek megpróbálják megfélemlíteni a civil szervezeteket.
Nuland az utóbbi évben többször is tárgyalt már Szijjártó Péterrel nemcsak Washingtonban, hanem Dubrovnikban is, az amerikai bírálatok pedig minden alkalommal szóba kerültek. Úgy volt, hogy
márciusban ugyanezeket Budapesten is megismétli majd,
de ezt a látogatását végül lemondta.
A helyettes államtitkár akaratán kívül ugyan, de szerdai kongresszusi meghallgatásán is megvédte az amerikai külügy álláspontját. A képviselőház külügyi bizottságában Jeff Duncan, dél-karolinai republikánus szenátor vonta kérdőre a Bell-beszéd miatt. A politikus azt akarta tudni, miért volt szükség a „ki nem provokált támadásra” Magyarország ellen, és kijelentette,
nem ért egyet azzal, ha egy szuverén ország belügyeibe beavatkoznak.
Nuland válaszában azt mondta, ehhez ismernie kellene a teljes beszédet, viszont megismételte, hogy Washingtonnak aggályai vannak azzal kapcsolatban, ahogy a magyar kormány a korrupció és a média ügyében lép fel.
Kongresszusi honlapja szerint Jeff Duncan magyar ügyekben eddig nem volt aktív a kongresszusban, viszont felszólalását élőben közvetítette a HungaryInsights.com. Az oldalt Orbán Viktor amerikai szóvivője, Connie Mack hozta létre, akinek cégeit az Index információi szerint a magyar kormány és a Századvég 1,4 milliárdért bízta meg washingtoni lobbizással.
De ki is az a Victoria Nuland, akinek a neve nem feltétlenül jó ómen a Külgazdasági és Külügyminisztériumban?
Az egyik legjellemzőbb történetet az amerikai diplomáciában bennfentes Foreign Policy című lap osztotta meg róla. John McCain, a jelenlegi amerikai kormány egyik legnagyobb kritikusa éppen az Obama-adminisztráció Ukrajnában elkövetett hibáit sorolta újságíróknak. Már kezdte teljesen beleélni magát, amikor az egyik riporter megkérdezte: és mi a véleménye a konfliktus rendezéséhez kijelölt amerikai diplomatáról.
McCain hangneme ekkor teljesen megváltozott, és azt mondta:
„Nagy csodálója vagyok. Nagyon-nagyon okos nő”.
McCain véleményét rengetegen osztják Washingtonban, Nuland ugyanis a republikánusok és a demokraták között egyaránt népszerű. Már Dick Cheney alelnök alatt is külpolitikai szakértőként dolgozott, de volt NATO-nagykövet és külügyminisztériumi szóvivő is. Jelenlegi pozíciójába 2013-ban nevezték ki.
Férje nem más, mint Robert Kagan, az Egyesült Államok egyik legismertebb politikai gondolkodója.
Miközben Nuland munkásságát rengetegen elismerik az Egyesült Államokban, éppen azt a kontinenst osztja meg a személyisége, amellyel kapcsolatokat kell ápolnia: Európát. Az európai diplomaták a helyettes államtitkárt
pimasz, erőszakos és nyers emberként
írták le több esetben is. A legtöbben azonban nem a személyisége, hanem az általa közvetített politika miatt frusztráltak.
Az amerikai-orosz kapcsolatokat mélypontra juttató ukrán válság idején Nuland oda-vissza repült az Egyesült Államok és Európa között, hogy megpróbáljon egységes koalíciót létrehozni Moszkva ellen. Ha pedig arról volt szó, nem fukarkodott a jelzőkkel sem.
Tavaly februárban kiszivárgott egy lehallgatott telefonbeszélgetés, amelyben Nuland az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetével, Geoffrey Pyattel beszélt. A nyilvánosságra hozott felvételen a helyettes államtitkár a következő szavakkal fakadt ki az Európai Unió hezitálása miatt: b***a meg az Európai Unió. Szavai miatt később állítólag elnézést kért a legfontosabb európai diplomatáktól.
Nuland nem viccelt, erőteljes támogatója volt annak, hogy fegyvereket küldjenek Kijevbe, amit viszont a németeken kívül a magyar diplomácia is határozottan ellenzett. Nagy szerepe volt az Oroszország elleni szankciók bevezetésében, és folyamatosan közvetítette Washington üzenetét is az uniós tagállamokba:
ne fogadják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és ne is menjenek hivatalos látogatásra Moszkvába.
Erre a tyúkszemre lépett rá Orbán Viktor, amikor Budapesten fogadta Putyint, aki nem is szalasztotta el az alkalmat, hogy elmondja véleményét az ukrán helyzetről. Bár az orosz elnök sok újat nem mondott, azzal, hogy ezt egy európai uniós kormány miniszterelnöke mellett tehette meg, nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a magyar kormányt Washingtonban.
Úgy tudjuk, hogy Colleen Bell már a Putyin-látogatás másnapjának reggelén bent járt a Bem téren, és ismét tolmácsolta Szijjártó Péternek az amerikai kormány aggodalmait.
Mindezek ellenére a diplomáciában jártasak egyhangúan azt állítják, hogy a jelenlegi amerikai nagykövet
négyszemközt kifejezetten közvetlen viszonyt ápol a magyar kormány tagjaival.
Orbán Viktor miniszterelnökkel ugyan eddig csak bemutatkozó látogatásán tárgyalt, de a külügyminisztériumi munkatársakkal jó a kapcsolata, és gyakran találkoznak.
Mindet egybevetve tehát teljesen valószínűtlen, hogy a közeljövőben radikális változás történne a magyar-amerikai kapcsolatokban. A nyilatkozatok azonban nyilvánvalóvá tették: Washington folyamatosan figyeli a budapesti történéseket, és ha azt látja, hogy sérül a demokrácia, nem hagyja majd szó nélkül.