Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Képzeljük el egy görög sziget tengerpartját, amelyet kilométereken keresztül sárga mentőmellények borítanak.
Szaknyelven ezt hívják „narancssárga tengernek”.
Ewa Moncure számtalan alkalommal látta a jelenséget az elmúlt hónapokban. A Frontex szóvivője nem az ügynökség varsói irodájában tölti a napjait: vagy konferenciákon, vagy brüsszeli tárgyalásokon vesz részt, de sokszor maga is helikopterre vagy hajóra száll,
hogy saját szemével gyűjtsön információkat a frontvonalról.
Az Origónak egy brüsszeli háttérbeszélgetésen mesélt a munkájáról.
„A narancs tenger jó jel. Azt jelenti, hogy a menekültek túlélték a Törökországból Görögországba vivő veszélyes utat. A narancssárga mentőmellények ugyanis jól működnek és biztonságosak, nem úgy, mint a fekete vagy szürke hamisítványok, amelyeket sok csempész elad a gyanútlan családoknak” – mesélte.
A Frontexet tíz éve alapították, a központja Varsóban van. Csakhogy amikor létrehozták, még nem gondolták, hogy 2015-re ilyen rendkívüli helyzettel kell majd megbirkózniuk. Az ügynökség jelenleg két nagy műveletben vesz részt, az egyik Olaszországban, a másik Görögországban zajlik.
„Határőröket, hajókat és helikoptereket küldünk az érintett területekre, kutatást és mentést végzünk” – foglalta össze feladatukat a szóvivő, aki ezzel rögtön meg is cáfolta, hogy nekik kellene megvédeniük az Európai Unió külső határait.
A határvédelem a tagállamok feladata, mi csak segítséget tudunk nyújtani”
– mondta.
A Frontex jelenleg 12 hajóval dolgozik, mindegyiket tagállamok ajánlották fel, és rotációs rendszerben vesznek részt a tengeri hadműveletekben. A múlt héten például a norvégok helyeztek ezer embert biztonságba. Ewa Moncure szerint gyakori, hogy a legénységet is megérintik a történtek, hiszen sokan közülük még soha nem vettek részt ilyen léptékű mentési munkálatokban.
Az ügynökségnek most 300 alkalmazottja és 90 millió eurós költségvetése van. Az összeget a jövőben emelni fogják, jövőre valószínűleg már 250 millió euróval rendelkeznek majd. Az emelés nem véletlen, azt a szóvivő is elismerte, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli.
„Olaszországba idén 144 ezren érkeztek, de jelenleg Görögország a nagyobb probléma.
Az idén 700 ezer migráns ért partot Leszbosznál,
főleg szírek, de vannak köztük afgánok, irakiak, pakisztániak és más nemzetiségűek is” – mondta.
Ewa Moncure szerint a pénz nem sok, de jelenleg elég. A legénységet és a szakértőket egyébként is a tagállamok fizetik. Hiába emelik azonban az összeget, ez nem fogja megoldani a legégetőbb problémákat.
„Több emberre és több eszközre van szükségünk, ezeket a tagállamoknak kell felajánlaniuk. Ha ezt nem teszik meg, nem tudunk újabb műveleteket indítani” – mondta.
A Frontex nem véletlenül kért segítséget október elsején. További 775 határőrre lenne szükség, de egyelőre csak 450-et kaptak az uniós tagállamoktól.
Azt a szóvivő sem tagadta, hogy az érkezők között menekültek és gazdasági migránsok egyaránt vannak – bár ez utóbbi fogalmat nagyon nem szereti használni. Ewa Moncure szerint ugyanakkor éppen ezen a szinten tud a Frontex a legtöbbet segíteni. A tengeri hadműveleteknél is fontosabb ugyanis a szárazföldön nyújtott segítség, különösen a menekültek regisztrációja. Ehhez nemcsak eszközökkel, hanem szakemberekkel is hozzá tudnak járulni.
„A párizsi terrortámadások is rámutattak, hogy rendkívül fontos a menekültek regisztrációja. Ez a mi fő feladatunk” – mondta.
A Frontex szakemberei első körben tolmácsok segítségével ki tudják kérdezni a menekülteket, így könnyebben meg tudják állapítani, melyik országból érkeztek.
A benyújtott dokumentumok, útlevelek ellenőrzését is el tudják végezni,
és az ujjlenyomatok levételében is segédkeznek.
„Ha ez sikerül, vissza tudjuk küldeni azokat, akik nem jogosultak menekültstátuszra” – magyarázta az Origónak Ewa Moncure, aki bízik benne, hogy a hazaküldött migránsok példája másokat is eltántorít az indulástól.
Megfeszített munkája ellenére a Frontex még mindig rengeteg akadállyal néz szembe. Ezek egyike, hogy csak akkor vethetik be őket, ha ezt a tagállamok kérik. Ez történt például Görögország esetében a múlt héten. Gondot jelent az is, hogy
nem férnek hozzá a személyes adatokat tartalmazó adatbázisokhoz,
minden kapott információt a nemzeti hatóságoknak kell továbbítaniuk, akik aztán kielemzik.
Komoly változásra egy ideig biztosan nem lehet számítani. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szellőztette meg, hogy az Európai Bizottság egy olyan javaslatot akar benyújtani, amely kimondaná: a Frontex az adott ország kérése és beleegyezése nélkül is átvehetne határőrizeti feladatokat bármely uniós tagországtól.
Ez hatalmas lépés lenne, de még ha el is fogadja a bizottság, életbe csak nagyon sokára léphet.
„A jogszabályokat kellene hozzá megváltoztatni, az viszont nagyon sok idő. Addig minden hónapban tízezrek fognak az Európai Unió külső határaira érkezni” – mondta a szóvivő.
