Leszavazták Magyarországot az uniós tagállamok belügyminiszterei. Bár délelőtt még minden jel arra utalt, hogy hazánk a visegrádi országok támogatásával elérheti az ellenkezőjét, a miniszterek többségi szavazással döntöttek a 120 ezres menekültkvótáról.
Ez azt jelenti, hogy a
következő két évben 120 ezer menedékkérőt osztanak szét
a tagállamok között, méghozzá kötelező jelleggel.
A kvóták ellen Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Meglepő viszont, hogy Lengyelország, amely tegnap még határozottan ellenezte a kvótákat, végül mégis az igen mellett tette le a voksát. A német belügyminiszter már meg is köszönte Lengyelország szolidaritását.
A cseh belügyminiszter a Twitteren fejezte ki elégedetlenségét Varsó döntése miatt.
"Ez már a V3"
Érdekesség viszont, hogy az Európai Bizottság hivatalos közleményében csak Olaszországot és Görögországot említik,
arról nincs szó, hogy Magyarországról is áthelyeznének menekülteket.
Brüsszeli információk szerint ez azt jelentheti, hogy Jean-Claude Juncker javaslatának csak egy egyszerűsített változatát fogadták el.
Egyelőre tehát 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, a Financial Times szerint
54 ezer áthelyezésről később, egy éven belül döntenek
Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de
Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül frontállammá minősítsék,
arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
A döntés azért is meglepő, mert
az uniós belügyminiszterek nagyon ritkán döntenek minősített többséggel.
Ha nem sikerül valamit egyhangúlag megszavazni, akkor inkább nem döntenek mellette. Úgy tűnik, a menekültkvóták esetében kivételt tettek, még akkor is, ha ezzel mélyülnek a keleti és a nyugati uniós tagállamok közötti ellentétek.
Bár megszavazták, a kvótarendszert sokan támadják. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a hatalmas tömegek miatt
a 120 ezer menekült áthelyezése semmire nem lesz elég.
Több szakértő pedig a gyakorlati részletek miatt aggódik.
A legfontosabb kérdés az, hogyan érik el, hogy az áthelyezett menekültek abban az országban maradjanak, ahova küldték őket. A jelenlegi trendek szerint ugyanis nagy a valószínűsége, hogy a Litvániába, Szlovákiába vagy akár a lengyel–német határra küldött menedékkérők felkerekednek, és meg sem állnak Németországig vagy Svédországig.
Brüsszelnek erre is vannak javaslatai, kérdés azonban, hogy ezeket be lehet-e majd tartani. A kiszivárgott jelentéstervezet elég drasztikus intézkedéseket fogalmaz meg.