A picture dated 10 December 1994 of (from left) Palestinian leader Yasser Arafat, then Israeli Foreign Minister Shimon Peres, and late Israeli Prime Minister Yitzhak Rabin as they pose with the Nobel Peace Prize, which they were awarded in the Oslo City Hall. Palestinians said Israel had declared war after Israeli helicopters bombed Palestinian Authority targets in the West Bank and Gaza Strip in response to a Palestinian crowd's lynching of Israeli soldiers on 12 October 2000. The Nobel Peace Prize 2000 will be announced in Oslo 13 October 2000.
Vágólapra másolva!
Minden díj átadásakor felmerül a kérdés: miért épp ő kapta? Hiszen vannak, akik jobban megérdemelnék, és különben is: az illető kitüntetése valószínűleg politikai alapon történt. De nem sok olyan elismerés van a világon, amely díjazottjainak érdemeit annyian kérdőjeleznék meg, mint a Nobel-békedíjét.
A fizikai, a kémiai, az orvosi és az irodalmi díj után, de a közgazdasági előtt osztják ki. A díjazott itt is Alfred Nobel vagyonának kamataiból részesedik, idén 8 millió svéd koronával (mintegy 270 millió forinttal). A többi, Svédországban kiosztott plakettől eltérően a Nobel-békedíjat a norvég fővárosban, Oslóban adják át.
Állítólag azért itt, mert Nobel azt gondolta, hogy a halálakor perszonálunióban lévő Svédország és Norvégia közül az utóbbi kötődik kevésbé katonai hagyományokhoz (biztos indok nincs).
Sok volt a szünet
Az először 1901-ben átadott elismerés a hat közül az egyetlen, amelyet
nemcsak személyek, hanem szervezetek is megkaphatnak – és gyakran meg is kapják.
Talán az sem véletlen, hogy ennek kiosztása maradt el a legtöbbször: az elmúlt 114 évben összesen tizenkilencszer nem sikerült megtalálni azt, aki „a legtöbbet tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, illetve a békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.
Az 1988-ban kitüntetett ENSZ-kéksisakosok Srebrenicában, ahol érdemtelenné váltak a díjra Forrás: AFP/Un-Dutchbat/Peter Van Bastelaar
A jelöltek száma az elmúlt években folyamatosan rekordot döntött, idén 273 esélyest – 205 személyt és 68 szervezetet – tartanak számon. A díjat a norvég Nobel-bizottság ítéli oda hosszú kiválasztási procedúra után. Előzőleg ehhez a szervezethez futnak be a jelöltek nevei; javaslatot az tehet, aki „arra érdemes”: korábbi díjazottak, a nemzetgyűlések és kongresszusok tagjai, egyetemi tanárok, nemzetközi bírók és különleges tanácsadók.
Fél évszázad titok
Nekik a szabályok szerint titokban kell tartaniuk, kit ajánlottak, a díjkiosztó ceremónia előtti hetekben csúcsra járatott pletykáknak – ezekről mostanában Angela Merkel tudna mesélni – tehát semmilyen hivatalos alapjuk nincs.
A jelöltek nevei legalább 50 évig titkosak, így biztos tudásunk egyelőre csak az 1901 és 1964 között nevezettekről van.
Évről évre lehetne csemegézni a kétes történelmi figurák közül, de Benito Mussolini 1935-ös és Joszif Sztálin 1945-ös felterjesztése valószínűleg elviszi a pálmát.
Sztálin jelölése mindent visz Forrás: RIA Novosti/Petrusov
Az előbbi példákból is látszik: a Nobel-békedíjak jogosságát elég ritkán övezi teljes konszenzus. Vannak persze olyan díjazottak – Martin Luther King, Malala Juszafzai, Teréz anya, Lech Walesa vagy Nelson Mandela – akiknek érdemeit elég nehéz elvitatni, de
előfordul, hogy egyeseket afféle megelőző szándékkal tüntetnek ki,
miközben mások – például Mahatma Ghandi, négyszer is – hoppon maradnak.
Változatlan
Barack Obama 2009-es Nobel-békedíja például tipikusan „megelőző szándékú” lehetett. Abban az évben lépett hivatalba az afganisztáni és az iraki katonai inváziót megindító George W. Bush után, a változás jelszóba csomagolt választási ígéretei miatt óriási várakozásokkal: be akarta fejezni a két háborút, sőt Guantánamót is be akarta záratni.
Obama a díjátadón Forrás: AFP/Jewel Samad
Ma már tudjuk: egyedül Irakból sikerült kivonulni, de az Egyesült Államok által hagyott törékeny politikai rendszer néhány év alatt a ma is tapasztalható káosz egyik biztos előzménye volt.
Valószínűleg történelmi pillanat volt, amikor Nobel-békedíjas Obama szerdán megkövette az 1999-ben kitüntetett Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet, amiért – „tévedésből” – porig bombáztak egy általuk fenntartott afganisztáni kórházat.
EU? Arafat?
Nem kevés vitát váltott ki az Európai Unió díjazása 2012-ben. Noha a hivatalos indok, amely szerint az unió az utóbbi hat évtized – határain belüli – békéjének egyik szavatolója volt, nehezen vitatható, három évvel ezelőtt már
világosan látszottak azok az ellentétek, amelyek az idei migrációs válság alatt még kivehetőbbé váltak:
a centrum és a periféria országainak ellentéte, észak és dél életszínvonalának markáns különbsége vagy a nemzetállami hatáskörök és a mélyebb integráció propagálóinak évtizedes vitája.
Martin Schulz EP-elnök öröme Forrás: AFP/Vegard Grott
Ha idén tényleg megkapja, Angela Merkel Nobel-békedíja mindkét oldalnak olaj lesz a tűzre.
Rendszeresen megkérdőjelezik a közel-keleti vezetők békedíjait.
Az 1978-as Camp David-i békefolyamat két főszereplőjét – Anvar Szadat egyiptomi elnököt és Menáhém Begin izraeli miniszterelnököt – még abban az évben díjazták (az egyezséget letárgyaló Jimmy Carter amerikai elnök 2002-ig várt erre), hasonlóan az 1993-as oslói egyezséget szentesítő és a következő évben elismert Jasszer Arafat palesztin elnökhöz és Jichák Rabin, illetve Simon Peresz izraeli kormányfőkhöz.
Pillanatnyi fellángolások voltak,
mert az izraeli-palesztin viszonyban máig nincs áttörés.
Szadat, Carter és Begin Camp Davidben Forrás: AFP
Ha Oroszországban megkérdeznénk az utca emberét, valószínűleg bosszúsan emlegetné Mihail Gorbacsov 1990-es kitüntetését, mint ahogy az 1973-ban nyertes Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Le Duc Tho vietnami kommunista vezető személye is némiképp meghökkentő (noha utóbbi visszautasította a díjat). A kettejük által fémjelzett 1973-as párizsi békeszerződésnek ugyanis
érdemi hatása nem volt a vietnami háborúra,
hiszen az még több mint két éven át, Saigon elestéig folytatódott.
Henry Kissinger (jobbra) Le Duc Thóval Forrás: AFP/Afp Files
Utólag legalább ennyire szürreális Aristide Briand francia és Frank B. Kellogg amerikai külügyminiszter 1926-os és 1929-es Nobel-békedíja. A két politikushoz fűződik a róluk elnevezett 1928-as paktum, amelynek aláírói kinyilvánították, hogy az egymás közti vitáikat kizárólag tárgyalásos úton rendezik. Tizenegy év múlva kitört a második világháború.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
