Az amerikai hadsereg sok éve készülő, méregdrága büszkesége, az F35-ös vadászbombázó, illetve a 2005-ben rendszeresített F22-es vadászgép és a C17 Globemaster teherszállító összetevőit listázó dokumentumokhoz juthatott hozzá kiberbűnözéssel egy kanadai állampolgársággal rendelkező kínai férfi és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) két katonája. Ez derült ki azokból a vizsgálati anyagokból, amiket a The Globe and Mail című kanadai napilap szerzett meg egy vancouveri bíróságtól.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az 50 éves Su Bin repülőipari vállalkozó és a két katona állami feladatot teljesített-e, vagy saját zsebre dolgoztak, de azzal tisztában voltak, hogy „nagy pénzt” ebből nehezen csinálnak, mert leendő kínai vevőik „túl sóherek”.
(Nem ez az első eset, hogy Kínának megtetszik egy vadászgép: a nagy sikerű szovjet–orosz Szu-27-est 1998 óta gyártják Oroszország engedélyével, Senjang J11 néven.)
Az efféle kémkedés nemcsak Peking sajátja, de az Egyesült Államok és Kanada régóta gyanítja, hogy
a kínai hadsereg egész „hackerhadosztályokat” foglalkoztat a hadiipari titkok megszerzésére,
és vannak külsősök is, akik különböző kínai cégeknek adják el, amit megszereztek. A 2014-ben, amerikai kérésre letartóztatott Su esete annyiban egyedi, hogy most bizonyítékot is találtak erre. A férfi ügyében első fokon tavaly szeptemberben született az ítélet: ki kell adni az Egyesült Államoknak, de a fellebbezése miatt ez még nem történt meg.
Az általa 2009 és 2012 között koordinált trió az amerikai légierő Pentagonnal szerződésben álló beszállítóit szemelte ki, és az ő szervereikről próbált adatokhoz jutni: Su leadta a drótot „kollégáinak”, hogy melyik e-mail-fiókokat érdemes feltörni, majd amikor a hadsereg kötelékében álló hackerek lelopták a fájlokat, visszaküldték Sunak, aki kimazsolázta nekik a lényeget.
Érdekesség, hogy a 2014-ben kiadott amerikai vádiratban a két – egyelőre nem nevesített – „kínai kínairól” még csak annyit közöltek, hogy „sok szervezethez köthetők”, az, hogy konkrétan PLA-tagok, a most megszerzett bírósági dokumentumokban szerepel először.
Magát Sút nem azzal vádolják, hogy hacker lenne. Egy ilyen vád nehezen állna meg olyasvalakivel szemben, aki azt a Gmailt és Hotmailt használta a levelezéseihez, amihez az amerikai hatóságok könnyedén hozzáférnek. Állítólag olyan is előfordult, hogy egy titkosított dokumentumhoz a saját telefonszáma volt a jelszó – és hogy biztosra menjen, leírta a számot is.
A bírósági iratok szerint viszont az olyan repülőipari óriások, mint a Boeing, a Lockheed Martin és az Airbus azt gyanítják, hogy tevékenységével a kínai fejlesztők olyan anyagokhoz jutottak, amiket a nyugati gyártóknak dollármilliárdokba került kifejleszteni.