Az Egyesült Államok az amerikai cégek külföldi vállalatainak engedélyezi a kereskedelmet Iránnal, az országban lévő cégekre és magánszemélyekre azonban továbbra is vonatkoznak a korábbi tiltások. Emellett azok a szankciók is, amelyeket az Egyesült Államok az emberi jogok megértése miatt hozott a perzsa állam ellen, ugyanúgy hatályosak.
A szombati elnöki rendeletnek azonban két kivétele van: engedélyezi az amerikai repülőgépek eladását és lízingelését Iránnak, a tengeri áruszállításba és kikötők infrastruktúrájába történő befektetést, illetve az iráni kézműves és élelmiszeripari termékek amerikai importját. Ugyanakkor az ezeket illető pénzügyek lebonyolítását csak is kizárólag külföldi bankokon keresztül tehetik meg az érintett felek. Emellett az Egyesült Államok szankciós listájáról több mint 400 iráni állampolgárt és céget töröltek. Jelenleg mintegy 200 személy és cég szerepel az említett feketelistán.
Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter közölte, az Egyesült Államok szankciós politikájának ezzel nincs vége. Emlékeztetett, hogy a megállapodás az iráni atomprogramot érinti, ezért országa élni fog akár újabb szankciók életbe léptetésével Irán ellen, ha szükségesnek ítéli meg. Lew példaként a terrorizmus finanszírozását, a közel-keleti térség destabilizációját, az emberi jogi sértéseket és a ballisztikus rakétateszteket hozta fel.
A szankciók eltörlésével egyebek mellett feloldhatják a zárolás alól Irán külföldi vagyonát, amelynek értéke mintegy 100 milliárd dollárra rúg. Egy amerikai tisztviselő korábban közölte, ebből mintegy 50 milliárd dollárhoz juthat hozzá Irán a szankciók feloldása révén. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek, hogy a büntetőintézkedések eltörlésével egyben ki nem fizetett tartozások is rászakadnak Teheránra, így ez az összeg jelentősen csökkenhet.
Az amerikai elnök kegyelemben részesített szombaton hét iráni állampolgárt, akik közül egyesek még tárgyalás előtt állnak, mások pedig már megkezdték büntetésük letöltését valamelyik amerikai börtönben. A Fehér Ház és a szövetségi igazságügyi minisztérium szóvivői egyelőre nem hozták nyilvánosságra az érintettek nevét. A Politico című lap úgy tudja, azzal vádolják őket, hogy - megszegve az amerikai exporttilalmat - csúcstechnológiai felszereléseket szállítottak Iránba.