A mérsékeltek és a reformerek nyerhetnek Iránban

Teherán, 2016. február 26. Iráni nők kitöltik szavazólapjukat egy teheráni mecsetben kialakított szavazóhelyiségben 2016. február 26-án, az iráni választások napján. Iránban ezen a napon megválasztják a 290 tagú parlament, valamint a 88 tagú Szakértők Tanácsának képviselőit. A Szakértők Tanácsa nevezi ki az ország legfőbb szellemi-vallási vezetőjét és ellenőrzi tevékenységét. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Megkezdődött a szavazatszámlálás Iránban a pénteken tartott kettős választások után. 

A közel-keleti országban pénteken közel 55 millió szavazásra jogosult járulhatott az urnák elé, hogy új parlamentet válasszon, valamint hogy döntsön az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjének megválasztására hivatott Szakértői Tanács tagjairól.

Szombat reggeli értesülések szerint

a részvétel 58 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy mintegy 32 millióan adták le szavazatukat.

Az eredményeket a kisebb választási kerületekben és a tartományi városokban valószínűleg már a hét végén közzéteszik, Teheránban azonban több napot kell várni erre.

Egy jelölt csak akkor kerülhet be a törvényhozásba, ha a választókerületben leadott szavazatok minimum 25 százalékát megszerezte. Ha nem sikerül elérni ezt a szavazatarányt, akkor egy második fordulóra is sor kerül, erre mindenekelőtt a legnagyobb választókerületekben, például Teheránban és tartományában van kilátás.

Iráni nők kitöltik szavazólapjukat egy teheráni mecsetben kialakított szavazóhelyiségben. Iránban pénteken megválasztották a 290 tagú parlament, valamint a 88 tagú Szakértők Tanácsának képviselőit. A Szakértők Tanácsa nevezi ki az ország legfőbb szellemi-vallási vezetőjét, és ellenőrzi tevékenységét Forrás: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Az iráni sajtó, illetve a helyi hírügynökségek értesülései szerint a Haszan Róháni elnök mögött álló mérsékeltek, illetve a reformerők jelöltjei jól szerepeltek, a konzervatívok viszont nem.

Elemzők szerint a voksolás kimenetelén múlik, meg tudja-e valósítani Haszan Róháni iráni elnök a 2013-as hivatalba lépésekor beharangozott társadalmi és gazdasági reformokat, és

folytatni tudja-e a nagyhatalmakkal tavaly kötött atomalkuval megkezdett nyugati nyitást.

Egyes vélekedések szerint a választások eredménye egyfajta generációs váltást is eredményezhet az országban, ahol a mintegy 80 milliós lakosság közel 60 százaléka 30 év alatti.