Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A menekültválság egyik legaggasztóbb hozadéka, hogy már gyerekek is nekivágnak a bizonytalannak. Egy német ifjúságvédelmi szervezet, a BumF szerint 2015. január eleje és a 2016. január vége között 60 162 szülői kíséret nélküli kiskorú lépte át a német határt. Ez a szám két évvel korábban mindössze 11 642 volt. Riasztó adat, hogy egyre fiatalabb gyerekek is érkeznek a menekülthullámmal,
ráadásul egyedül.
A legaggasztóbb, hogy kislányok is nekivágnak a veszélyekkel teli útnak, amire eddig nem volt példa.
„Hétéves volt a legfiatalabb, akivel az egyik menekültellátó intézményben találkoztam” – mondta Katharina Pinzel. A Münchenben dolgozó szociális munkás elmesélte az Origónak, mi történik a bajor fővárosban a kíséret nélkül érkező gyerekekkel, miután átlépték a német határt.
Először egy felvételi intézménybe (Erstaufnahmeeinrichtung) kerülnek, ott a regisztráció és az orvosi vizsgálat történik. Kikérdezik őket, honnan jöttek, és megpróbálják megbecsülni a korukat. A legtöbben semmilyen papírt nem hoznak magukkal.
A regisztráció után az orvosok megnézik, hogy szenvednek-e valamilyen betegségben, és ha szükséges, gyógyszereket írnak fel nekik. A regisztrációs helyeken pszichológusok is dolgoznak, akik felmérik, mennyire súlyos trauma érte a gyerekeket. A szakemberek igyekeznek stabilizálni az állapotukat.
A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy nem beszélnek németül, ezért tolmácsokat is alkalmaznak a központokban. A legtöbb menekült Afganisztánból, Szíriából, Irakból, Eritreából és Szomáliából jön.
Már lányok is érkeznek kíséret nélkül, amire korábban nem volt példa.
Ezekben az intézményekben három hónapot töltenek el a fiatalkorúak, utána szétválasztják őket életkoruk szerint.
Sokan sem írni, sem olvasni nem tudnak. A szíreknél azonban nem jellemző, hogy szülői kíséret nélkül jönnének gyerekek, és ők meglepően iskolázottak, mondta Katharina Pinzel az Origónak.
A 15 év alatti kiskorúakat gyermekotthonokban helyezik el, és beiskolázzák őket, amint megtanulnak németül. A 15 év és 18 év közöttiek a regisztrációs procedúra után ifjúsági központokba kerülnek.
Az idősebbek előbb külön menekülteknek kialakított osztályokba járnak, majd ők is becsatlakoznak a német oktatási rendszerbe.
Egy ilyen bentlakásos központban dolgozik Katharina Pinzel is. Ez az integrációs folyamat második állomása. A bajor szociális munkás csoportjában 13-an vannak, 16-18 évesek. A bentlakásos intézményben próbálnak minél többet foglakozni velük. Nyelvet oktatnak, sportolási és tanulási lehetőséget biztosítanak a fiataloknak.
Néhányan félősek, mások agresszívek, vannak, akik alvászavarokkal küzdenek, mondta Katharina Pinzel. De a legnagyobb kihívásnak nem a kezelhetetlen fiatalokat tartja, hanem azt, hogy lassan minden ilyen intézmény megtelik.
Nem tudom, hogy az ezután érkező gyerekeket és fiatalokat hol tudják majd elhelyezni.
A szülők nélkül érkező gyermek menekültek elhelyezésével leginkább Bajorország foglalkozik, derül ki a BumF jelentéséből. A délnémet tartomány erre a célra kialakított intézményeinek a telítettsége már tavaly novemberben 176 százalékos volt. Ezt az arányt idén januárra – a többi tartományba való áthelyezéseknek köszönhetően – sikerült 150 százalékosra csökkenteni.
2016 januárjára a német tartományok zömében már nem volt elég hely az egyedül érkező gyermekek elszállásolására és felügyeletére.
A keletnémet tartományok, mint Brandenburg, Türingia és Szászország rendelkeznének még szabad kapacitással, de ezeken a területeken a legerősebb a menekültellenesség Németországban.
A német kormány úgy látja, hogy ekkora menekülthullámmal nem tud megbirkózni, és módosított a szabályokon. A legújabb törvénycsomag-javaslat két évre felfüggesztené a menedékkérők németországi családegyesítését,
kivételt csak azok a menekültek jelentenének, akik üldöztetésnek lennének kitéve az országukban.
Bár a korlátozással elvileg jelentősen csökkenthető az Európába érkező menedékkérők száma, az egyedül érkezett kiskorúaknak esélyük sem lesz újra találkozni a szüleikkel.
