Február 25-ig szünetet rendelt el a szíriai béketárgyalásokon Staffan de Mistura ENSZ-megbízott.
A diplomata azt mondta a sajtónak Genfben, hogy nem csalódott, továbbra is eltökélt, de realistának kell lenni.
Arra nem hajlandó, hogy csak a tárgyalások kedvéért tárgyaljon
- jelentette ki Staffan de Mistura. Az ENSZ-megbízott azonban hozzátette, hogy kérni fogja a tárgyalásokat támogató országokat, hogy azonnal találkozzanak, és próbáljanak megoldani ügyeket.
Mistura hangsúlyozta, hogy nincs szó sem kudarcról, sem a tárgyalások végéről.
A felek eljöttek Genfbe és itt is maradtak.
Mindkét fél érdekelt a politikai folyamat elindításában - mondta a diplomata, miután az ellenzék képviselőivel találkozott egy szállodában.
Az eltelt öt nap alatt az ENSZ-megbízott
kétszer tárgyalt a damaszkuszi kormány küldöttségével és ugyancsak kétszer az ellenzéki delegációval.
Ők viszont egymással nem álltak szóba.
Mistura döntésének bejelentése után Bassár Dzsaafari szíriai ENSZ-nagykövet, a kormányküldöttség vezetője azt mondta, hogy szerinte
az ellenzék Szaúd-Arábia nyomására ott akarta hagyni a tárgyalásokat.
- Pár órája megtudtuk, hogy Rijád vissza akar lépni a tárgyalásoktól, és ezt fedezi politikailag Mistura bejelentése - jelentette ki, és úgy értékelte, hogy "a Szíriai Arab Köztársaság kormányán kívül mindenki kudarcot vallott".
Azt később közlik, hogy február 25-én visszatérnek-e Genfbe.
Az ellenzék részéről Rijád Hidzsáb főkoordinátor azt mondta a sajtónak, hogy a damaszkuszi rendszer vitte kudarcba a tárgyalásokat, és "újból ezt fogja tenni".
A szüneteltetés szerinte lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetközi közösség nyomást gyakoroljon Damaszkuszra és Moszkvára. Közölte, hogy
nem térnek vissza Genfbe addig, amíg nem lesz változás a terepen.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a szíriai hadsereg Aleppó környéki offenzívája "nehezedett rá" a genfi tárgyalásokra.
A 2011 márciusában békés tiltakozásokkal kezdődött, majd véres polgárháborúvá szélesedett szíriai konfliktusra kirobbanása óta
többször is megpróbáltak diplomáciai úton megoldást találni.
Ezek a törekvések azonban - elsősorban a Bassár el-Aszad szíriai elnök sorsa feletti nézeteltérések miatt - mindeddig zátonyra futottak.
A véres polgárháborúban a hivatalos becslések szerint
mintegy 250 ezer ember halt meg,
és 11 millióan váltak földönfutóvá.