Ha nem lennének bevándorlók Bécsben, tíz évvel lenne magasabb a lakosság átlagéletkora, és betöltetlen maradna a szociális álláshelyek közel kétharmadna – derül ki a Bécsi Egyetem Szociológiai Intézetének kutatásából. A tamulmány azt vizsgálta, milyen lenne a bécsiek élete, ha egy csapásra eltűnnének a bevándorlók az osztrák fővárosból.
Bécs lakóinak több mint 50 százaléka rendelkezik bevándorlóháttérrel. A legtöbben Szerbiából és Montenegróból származnak, arányuk megközelíti az öt százalékot. Őket a törökök (3,73%) és a németek (2,61%) követik. Ez azt jelenti, hogy minden bécsi átlagosan három nyelvet beszél.
A lakosság átlagéletkora a migránsok nélkül 35,5 év helyett 45,5 év lenne, és minden negyedik bécsi társ nélkül maradna.
Üresen állna 230 ezer lakás,
és 140 ezer háztartásban eggyel kevesebben élnének.
Nemcsak öregebb és magányosabb lenne a bécsi társadalom, hanem tehetetlenebb is – világít rá az osztrák tanulmány.
A szociális szakmákban dolgozók 65,5 százaléka származik bevándorló családból.
Nélkülük a szociális segítő állások kétharmada betöltetlen maradna. Emellett nem lenne, aki takarítson. A Bécsben működő takarítócégek alkalmazottainak 93,6 százaléka bevándorló. Migránsok nélkül a rendvédelmi és a biztonsági szerveknél az állások mintegy 60 százaléka maradna üresen.
A közigazgatás azonban hagyományosan az osztrákok felségterülete maradt.
A bevándorlóknak mindössze 27 százaléka tudott közszolgaként elhelyezkedni Bécsben.
A tanulmány szerint a bécsi vendéglátás lenne az egyik legnagyobb kárvallottja, ha nem élnének bevándorlók a városban. Nem lehetne minden sarkon kebabot, pizzát vagy sült tésztát venni. Eltűnne Bécsből 508 kínai étterem is.
Bevándorlók nélkül még bécsi bor sem kerülhetne az asztalra, azt ugyanis szinte kizárólag külföldi idénymunkások szüretelik 2,50 eurós óradíjért.