A felső tagozatosoktól elvárható szinten állnak az amerikai elnökjelölt-aspiránsok kampányszövegei – állapították meg felmérésükben a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem nyelvtechnológiai intézetének munkatársai. A kutatók, Elliot Schumacher és Maxine Eskenazi, három republikánus jelölt – Donald Trump, Marco Rubio és Ted Cruz – és két demokrata kollégájuk – Hillary Clinton és Bernie Sanders – nyelvi teljesítményét vizsgálták a február 1-jei iowai jelöltállító gyűléseken elhangzottaktól kezdve.
Érdekesség, hogy a jelöltek üzenetei előválasztásról előválasztásra egyszerűsödtek; kivételt Donald Trump képez, aki február eleje óta egy fokkal választékosabb lett.
A kutatók több módszer alapján vizsgálták a politikusi szövegeket, ám – amint Eskenazi megjegyzi – maga a szöveg rekonstruálása sem magától értetődő. A ténylegesen elhangzó szavak ugyanis nem biztos, hogy azonosak az előzőleg megírt szöveggel:
amit a választó hall, az általában az előkészített beszéd egyszerűbb formája.
A mondathatárok például nem biztos, hogy ott vannak, ahol hallják őket. Ez azért lényeges, mert a szöveg olvashatóságának (vagyis, hogy hányadik osztályos nyelvi képességekkel lehet megérteni) mérésére szolgáló egyik legtöbbet használt számításnak ez az egyik sarokköve.
A Flesch–Kincaid-féle osztályszint alapján a mondatok átlagos szószámából és a szavak átlagos szótagszámából lehet kiszámítani az olvashatóságot (erről bővebben itt olvashat: fontos körülmény, hogy a számítás az angol nyelv sajátosságait veszi alapul, amely – a magyarhoz képest legalábbis – sokkal több szóval dolgozik). Ezt a skálát alkalmazta tavaly októberben a Boston Globe, és a lap szerint
messze Bernie Sanders a legszofisztikáltabb jelölt: egy áltagos tízedikes szintjén beszél a választóihoz,
míg Clinton, Cruz és Rubio épphogy megüti a gimnáziumi szintet. Az ellenpont Trump, akinek szókészlete és nyelvtani változatossága egy negyedik osztályoséval vetekszik.
Schumacher és Eskenazi ezzel szemben az úgynevezett REAP-módszer alapján vizsgálódott, ami azt veszi figyelembe, hogy – az életkor előrehaladtával – egyes szavakat és nyelvtani konstrukciókat milyen gyakran használ a beszélő, hiszen ez szorosabb összefüggésben van a végül elhangzó kampánypanelekkel.
Az így kapott eredmény sokkal differenciáltabb lett: szókészletük alapján a jelöltek üzeneteinek megértéséhez legalább 13 évesnek kell lenni:
Donald Trumpot ugyanis már egy hetedikes is értelmezni tudja, Sandershez ugyanakkor itt is a középiskola második osztálya kell.
Schumacher szerint ahhoz képest, hogy egy fokkal egyszerűbb szókészlettel dolgozik, Trump sokat variálja a beszédeit, hasonlóan Clintonhoz.
Nyelvtani megformáltság szempontjából egyik politikusnál sincs magasan a léc: az éllovas itt – az elnökjelölti versenyből már kihullott – Marco Rubio, aki a nyolcadikosok szintjét ostromolja. Mögötte sűrű a mezőny, a sort itt is Trump zárja, egy éretlen hatodikos szintjével, de még ezzel is képes felülmúlni George W. Busht, akinek beszédeivel már egy ötödikes is meg tud küzdeni.
Nyelvtan terén a kutatók etalonja Abraham Lincoln 1863-as gettysburgi beszéde, amihez legalább három gimnáziumi osztály szükséges; ehhez a színvonalhoz az elmúlt évtizedek elnökei közül Ronald Reagan járt a legközelebb.