Ahogy az észak-koreai kormány egyre szűkebbre szabja a kommunikációs technológiák használatának lehetőségét, bármelyik átlagember a politikai fogolytáborba vagy más büntetés-végrehajtási intézetbe kerülést kockáztatja, ha rajtakapják, hogy mobiltelefon segítségével lép kapcsolatba külföldre menekült szeretteivel – áll az Amnesty International jelentésében.
A Kapcsolat megtagadva: A mobiltelefonok és a külvilágból származó információk korlátozása Észak-Koreában
című jelentés dokumentálja a népesség Kim Dzsongun 2011-es hatalomra kerülése óta fokozódó ellenőrzését, elnyomását és megfélemlítését.
„A kizárólagos és módszeres ellenőrzés fenntartása érdekében az észak-koreai hatóságok fellépnek azok ellen, akik mobiltelefonon lépnek kapcsolatba külföldön élő családtagjaikkal” – mondta Arnold Fang, az Amnesty International Kelet-Ázsia-kutatója. „Kim Dzsongun ezt a fajta elnyomást megtévesztő módon azzal igazolja, hogy az szükséges a »kapitalizmus vírusának« megállításához.”
„Soha semmi nem igazolhatja, hogy embereket zárjanak fogolytáborokba azért, mert megpróbálják kielégíteni egy alapvető emberi szükségletüket: kapcsolatba lépni családjukkal és barátaikkal” – mondta a szakértő.
A digitális határ az utolsó hadszíntér, ahol az észak-koreai kormány megpróbálja elszigetelni az állampolgárokat,
és elkendőzni az ország szégyenteljes emberi jogi helyzetéről szóló információkat.
Észak-Koreában a népszerű hazai mobilszolgáltató több mint hárommillió előfizetője nem bonyolíthat nemzetközi hívásokat, a világhálóra pedig csak külföldiek és néhány kiváltságos állampolgár csatlakozhat. Néhány észak-koreai hozzáférhet egy zárt számítógépes hálózathoz, amelyen keresztül csupán a helyi weboldalakhoz és e-mail szolgáltatókhoz csatlakozhatnak.
2014-ben az ENSZ észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó bizottsága megállapította, hogy az országban az emberi jogok olyan súlyosan, széles körben és jelleggel sérülnek, hogy az a modern világban „párját ritkítja”.