Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pontban fél egykor ült ebédlőasztalhoz Brüsszelben a 28 meghívott uniós vezető és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, hogy egy munkaebéd keretében dűlőre jussanak a menekültkérdésben – írja a német ZDF.
A hétfői találkozó előtt kiszivárgott egy dokumentum, miszerint az uniós országok egyetértenek abban, hogy a balkáni menekültútvonalat zárva kell tartani az illegális bevándorlók előtt.
Első körben a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) szorgalmazták a macedón–görög határ lezárását. Arra hivatkozva, hogy Görögország képtelen ellátni a schengeni határ védelmét, és nem regisztrálja megfelelően a menekülteket.
A Berlinből sokat bírált határzárat később Ausztria is a zászlajára tűzte.
Az osztrák kormány azóta katonákat vezényelt a macedón határra, hogy segítse az ottani hatóságok munkáját.
Ha a hétfői uniós csúcson Angela Merkel is aláírását adja a balkáni útvonal lezáráshoz, akkor azonnal felüti a fejét egy újabb probléma, amivel az EU-nak szembe kell néznie. A macedón–görög határon jelenleg 33 ezer menekült torlódott fel. A görög kormány szerint már
március 9-én ki lehet hirdetni a szükségállapotot Idomeniben.
Ha Törökország nem segít hathatósan visszaszorítani az Európába igyekvő menekültek számát, március végére közel 100 ezer menekült torlódhat fel Görögországban.
Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos a támogatásáról biztosította Görögországot. Az ország számára 300 millió eurót különítettek el uniós forrásból a menekülthelyzet kezelésére. A további terv az lenne, hogy a Görögországban és Olaszországban rekedt menedékkérőket szétosztanák a többi uniós ország között.
A menekültelosztási rendszer kialakításában azonban közel sincs egyetértés.
Olaszországtól eddig mindössze 338 migránst vettek át, Görögországtól pedig 332-t.
Törökország Angela Merkel szerint kulcsszerepet játszik a menekültkérdés megoldásában. A német kancellár még novemberben ajánlott fel hárommilliárd eurót a török kormánynak, hogy tartsa a menekülteket az országban, és szigorítsa a határellenőrzést. Ezt a törekvést segítette, hogy a NATO csapatokat küldött az égei-tengeri menekültútvonal ellenőrzésére.
A török kormány a tengeren feltartóztatott menekültek közül 300-at vett eddig vissza.
A hétfői csúcson tárgyalják meg Erdogan török elnök alternatív javaslatát is, amely szerint egy 10 kilométeres védelmi övezetet alakítanának ki Észak-Szíriában, és ott szállásolnák el a menekülteket. A javaslat Berlinben kiverte a biztosítékot.
"Nem arra ad pénzt a német kormány, hogy polgárháború sújtotta területre küldjön vissza embereket” – reagált Omid Nouripour, a német Zöldek külügyi szóvivője a török államfő szombaton tett kijelentésére.
Úgy tűnik, hogy a balkáni menekültútvonal felszámolása eddig az egyetlen pont, amiben az unió vezetői egyetértenek. Ez hosszú távon akár azt is jelentheti, hogy Európa nem fogad be több menekültet, a kontinens határait pedig hermetikusan lezárja. Ugyan még nehéz kiszámítani, de ha valóban ez történik, az azt is jelentheti, hogy Orbán Viktor tovább erősítheti pozícióját a menekültellenes országok között.
