Prágában tárgyal Orbán Viktor, Beata Szydło lengyel, Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő. A visegrádi négyek a szövetség 25. évfordulójának formális ünneplése helyett az esemény mindinkább a merkeli politika sarokkövévé vált – írja a Die Welt. A V4-ek találkozójára hivatalosak még Bulgária és Macedónia kormányfői is.
A prágai ülésen a résztvevők élesen kritizálták Németország menekültpolitikáját. A négy állam elutasítja a menekültek kötelező szétosztását: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország egy menedékkérőt sem hajlandó befogadni. Merkel a saját hibás politikájába akar más államokat is belerángatni, mondta Robert Fico.
Németország Willkommen-politikája megbukott”
– mondta a szlovák miniszterelnök. A kelet-közép-európai államok egyöntetűen a schengeni övezet külső határainak megerősítését kezelik abszolút prioritásként. Robert Fico szerint a schengeni övezet megvédésében Macedóniának és Bulgáriának kardinális szerepe van, ha Görögország erre már úgyis képtelen. A mediterrán országot egyszerűen kizáratná az övezetből a szlovák kormányfő.
Nem véletlen az sem, hogy a macedón és a bolgár kormányfők is részt vesznek a V4-ek találkozóján.
A V4-kormányfők Görögország nélkül gondolkodnak a menekültválság kezelésében.
A visegrádi négyek eddig néhány tucatnyi rendőrt vezényeltek a macedón–görög határra, hogy segítsék a balkáni ország határvédelmét. A négy állam tervezi, hogy a következő hetekben újabb csapatokat küld a macedón határra – írja a Bayerischer Rundfunk.
Ausztria, úgy tűnik, már csak látszólag áll Angela Merkel menekültpolitikája mögött. Intézkedéseivel a menekültáradatnak próbál gátat szabni: meghatározták például a befogadható menekültek számát. Az osztrák vezetés terve szerint 2019-ig a maximálisan befogadható menedékkérők száma 127 500 lenne.
2017-ben 35 ezer, 2018-ban 30 ezer és 2019-ben mindössze 25 ezer menekültet fogadna be Ausztria.
Ezúttal Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ajánlott fel katonai segítséget a macedón határvédelemhez, de a határ tejes lezárásának ötletét is pártolja.
A német kancellár menekültügyi politikáját nem csak kívülről, a saját pártjának soraiból is támadják.
Nem a közös európai megoldást kellene erőltetni, hanem Görögországot ki kellene zárni a schengeni övezetből,
mondta Wolfgang Steiger. A német kormánypárt (CDU) gazdasági tanácsának főtitkára szerint a határok ideiglenes lezárása is kisebb költséggel járna Németországnak, mint a nyitott kapuk politikájához való ragaszkodás.
A görög problémát az Európai Unió is felismerte. A mostani elégtelen határellenőrzés ugyanis mind az uniós gazdaságra, mind az kontinens biztonságára nézve kockázatot jelent. Az unió felszólította Görögországot, hogy pótolja a hiányosságait a schengeni övezet határvédelmének ellátásában. A rendbetételre három hónapot kaptak. Ha nem tesznek eleget az uniós követelésnek, akkor két évre felfüggesztik a schengeni tagságukat.
Angela Merkel azonban a menekülthelyzet kezelésében nem Macedóniára és Bulgáriára tekint stratégiai partnerként,
hanem Törökországra és Görögországra. A macedón–görög határszakasz helyett a török–görög határ megerősítését tartja elengedhetetlennek. A két ország között húzódó vízi útvonal ellenőrzésére még NATO-csapatokat is bevetne, hogy gátat szabjon az emberkereskedelemnek.
Az EU külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli tanácskozásán a boszniai csatlakozás és a szíriai menekültek segélyezése mellett Merkel menekültpolitikája is napirendben volt. Az Európai Unió tagjai szolidárisak egymással, ha valaki ezt nem érti, akkor az unió alapértékeivel nincs tisztában, mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.
Angela Merkel menekültpolitikája azonban az EU nyugati tagállamaiban is egyre inkább ellenszenvet szül,
és a német kancellár elszigetelődéséhez vezet. Politikáját már csak Hollandia, Belgium és Luxemburg támogatja.