Fejlesztési alap a magyar elektronikus informatikai megoldásokat kínáló vállalatok piacszerzéséhez, a Mol és helyi megfelelője, a Socar esetleges együttműködése, további lehetőségek megteremtése a magyar vízgazdálkodási cégeknek, 200 fős ösztöndíjprogram egyetemistáknak, március 27-én újrainduló fapados repülőjárat a két ország fővárosa között. Az utóbbi kettőn kívül minden feltételes módban van,
nem tudni arról, hogy a többiből mi és mikor valósul meg.
Mert nem beszéltek róla.
Ahogy az is talányos, hogy az előbb részletezett megállapodásokhoz miért volt szükség arra, hogy a fél magyar kormány – élén a miniszterelnökkel – Azerbajdzsánba repüljön. Orbán Viktor kétnapos bakui útjáról először az Origo számolt be, de múlt hétfői tudásunkhoz képest most sem lettünk sokkal okosabbak.
Az az orbáni mondat ugyanis, hogy „nagy lehetőség előtt áll a magyar–azeri együttműködés”, vagy Szijjártó Péternek az a kijelentése, hogy „Azerbajdzsán stabil partnere, szövetségese, barátja Magyarországnak”, semmi konkrétumot nem tartalmaz.
A miniszterelnöknek az Ilham Aliyev azeri elnök oldalán tett sajtónyilatkozata is inkább a filozofikus tételmondatokban volt erős:
18,4 milliárd forint. Ennyi volt a magyar cégek 2015-ös kivitele Azerbajdzsánba. Az onnan érkező import bő 21 millió forintot tett ki. Ugyanez 2014-ben 16,5 milliárd, illetve 58 millió forint volt. Mindez azt jelenti, hogy a kétoldalú kereskedelemben tavaly sikerült behozni a 2009-es szintet, Magyarország külkereskedelmi kapcsolatrendszerében pedig Azerbajdzsán nem fér be az első 60-ba.
Az tehát, hogy „radikálisan megnőtt a két ország közötti gazdasági aktivitás”,
enyhén szólva is túlzó állítás a miniszterelnök részéről.
Kérdéses az is, hogy lesz-e esély egy valóban radikális növekedésre. Azerbajdzsán gazdasága ugyanis igencsak megsínyli az alacsony olajárakat. Mivel
a kaukázusi ország különösen kitett a kőolaj- és földgázkivitelnek
– az ebből származó bevételek a Fitch Ratings becslése szerint az elmúlt öt évben a költségvetés nagyjából 50 százalékát fedezték –, az energiahordozók árának drámai csökkenése miatt megtorpant a gazdasági növekedés.
Szintén a hitelminősítő prognózisa, hogy idén 3,3 százalékos recesszió, több mint 12 százalékos hiány és 14 százalékos infláció lesz. Az azeri fizetőeszköz, a manat például 182 forintot ér, szemben a 2015. januári 350-nel. A befektetői környezet tehát kiszámíthatatlan.
Ha valamiben nagyon erős volt a magyar küldöttség bakui hétvégéje, azok a szimbolikus események. Érkezése után például Orbán Viktor fejet hajtott a jelenlegi elnök elődje és apja, Heydar Aliyev bakui emlékműve előtt, igaz, ez afféle kötelezően választható protokollesemény az Azerbajdzsánba látogató politikusoknak.
Utána pedig Magyar Érdemrend kitüntetést adott át az idősebb Aliyevről elnevezett alapítvány elnökének, az államfő feleségének, Mehriban Aliyevának „a magyar–azerbajdzsáni kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett munkája, illetve Magyarország számára is kiemelkedő jelentőségű jószolgálati és kulturális tevékenysége” elismeréseként (hivatalos indoklás itt).
A külügyminiszter más módját választotta a közeledésnek. Miután véget értek a tárgyalások, Szijjártó Péter vezetésével a magyar küldöttség kispályás focimeccsen mérte össze erejét azeri kormányalkalmazottakkal. Sajnos 7-4-re kikaptunk, a magyar kaput Csutora Zsolt keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár (volt bakui nagykövet) védte.
Kérdésünkre a Külügyminisztérium azt mondta, hogy a találkozót az azeriek kezdeményezték, a mérkőzés pedig „remélhetőleg tovább javítja az azeri–magyar kapcsolatokat, hiszen a magyar csapat illedelmes vendégként vereséget szenvedett”. A tárca azt is közölte, hogy
az ilyesmi összeegyeztethető egy miniszter és egy helyettes államtitkár tevékenységével.
Azerbajdzsán a kormány keleti nyitásának egyik kitüntetett célpontja. Rendszeresek a legfelső szintű találkozók: Ilham Aliyev 2014 novemberében járt Budapesten, előtte Orbán Viktor 2012 nyarán tárgyalt Bakuban, Szijjártó Péter pedig rendszeres vendég arrafelé.
Az azeri–magyar kapcsolatok akkor kaptak kiemelt figyelmet, amikor Magyarország 2012 szeptemberében átszállította Azerbajdzsánba Ramil Szafarovot, a baltás gyilkost, akit Aliyev elnök azonnali kegyelemben részesített.
A történtek kapcsán felmerült, hogy az azeriek finanszíroznák a magyar államadósságot, de – amint ezt Vilayat Guliyev budapesti azeri nagykövet a múlt héten kérdésünkre elmondta – ez sem akkor, sem azóta nem került szóba.