Nagy verést kaptak Szijjártóék Azerbajdzsánban

Szíjjártó Baku Futsal
Vágólapra másolva!
Szijjártó Pétert általában nem látjuk külföldön focizni. Az azeri állami hírügynökségnek hála ez most másképp történt. Orbán Viktor bakui útja alighanem inkább az efféle protokolleseményektől marad emlékezetes, mintsem az átütő üzleti megállapodásoktól. 
Vágólapra másolva!

Fejlesztési alap a magyar elektronikus informatikai megoldásokat kínáló vállalatok piacszerzéséhez, a Mol és helyi megfelelője, a Socar esetleges együttműködése, további lehetőségek megteremtése a magyar vízgazdálkodási cégeknek, 200 fős ösztöndíjprogram egyetemistáknak, március 27-én újrainduló fapados repülőjárat a két ország fővárosa között. Az utóbbi kettőn kívül minden feltételes módban van,

nem tudni arról, hogy a többiből mi és mikor valósul meg.

Mert nem beszéltek róla.

Orbán Viktort Ali Ahmadov miniszterelnök-helyettes fogadja Bakuban Forrás: Azertag.az

A fél magyar vezetés ott volt

Ahogy az is talányos, hogy az előbb részletezett megállapodásokhoz miért volt szükség arra, hogy a fél magyar kormány – élén a miniszterelnökkel – Azerbajdzsánba repüljön. Orbán Viktor kétnapos bakui útjáról először az Origo számolt be, de múlt hétfői tudásunkhoz képest most sem lettünk sokkal okosabbak.

Mélyen baráti a hangulat Forrás: Origo/Azertag

Az az orbáni mondat ugyanis, hogy „nagy lehetőség előtt áll a magyar–azeri együttműködés”, vagy Szijjártó Péternek az a kijelentése, hogy „Azerbajdzsán stabil partnere, szövetségese, barátja Magyarországnak”, semmi konkrétumot nem tartalmaz.

Tiszteljük és elismerjük Aliyevet

A miniszterelnöknek az Ilham Aliyev azeri elnök oldalán tett sajtónyilatkozata is inkább a filozofikus tételmondatokban volt erős:

  • Mi, amikor önökkel a kapcsolatainkat megerősítjük, akkor ebben van egy tisztelet az elmúlt húsz-egynéhány év teljesítménye előtt.
  • Nem akarjuk eltitkolni, hogy mi Aliyev elnök úr iránt személyes elismeréssel is vagyunk.
  • Ma már mi az Európai Unióból, amikor az önök hazájára nézünk, akkor egy stabil, kiszámítható, sikeres és a kelet–nyugati együttműködést elkötelezetten szolgáló országot látunk. Egy olyan országot, amelynek nagyon világos szellemi háttere van, és mégis képes magában foglalni az európai politikai rendszerek jó néhány sajátos elemét.
Heydar és Ilham Aliyev szőnyegbe varrva. Sajátos szellemi háttér Fotó: Vörös Szabolcs - Origo
  • Részben az üzlet oldalán, részben pedig a diákoknak nyújtott ösztöndíjak segítségével meg fogjuk erősíteni a két ország kapcsolatát. Én azért jöttem el, hogy ezt megerősítsem, hiszen legutóbbi találkozásunk óta is radikálisan megnőtt a két ország közötti gazdasági aktivitás. Ez indokolja, hogy évente egyszer a legmagasabb szintű azeri–magyar politikai találkozóra sor kerüljön. Úgy megyünk innen haza, hogy sikerült megerősíteni a két nép vezetői közötti kölcsönös tiszteletet.
Kölcsönös tisztelet Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Cseppet sem radikális

18,4 milliárd forint. Ennyi volt a magyar cégek 2015-ös kivitele Azerbajdzsánba. Az onnan érkező import bő 21 millió forintot tett ki. Ugyanez 2014-ben 16,5 milliárd, illetve 58 millió forint volt. Mindez azt jelenti, hogy a kétoldalú kereskedelemben tavaly sikerült behozni a 2009-es szintet, Magyarország külkereskedelmi kapcsolatrendszerében pedig Azerbajdzsán nem fér be az első 60-ba.

Épp a 2009-es szint fölött Forrás: MTI

Az tehát, hogy „radikálisan megnőtt a két ország közötti gazdasági aktivitás”,

enyhén szólva is túlzó állítás a miniszterelnök részéről.

Kaszpi olajválság

Kérdéses az is, hogy lesz-e esély egy valóban radikális növekedésre. Azerbajdzsán gazdasága ugyanis igencsak megsínyli az alacsony olajárakat. Mivel

a kaukázusi ország különösen kitett a kőolaj- és földgázkivitelnek

– az ebből származó bevételek a Fitch Ratings becslése szerint az elmúlt öt évben a költségvetés nagyjából 50 százalékát fedezték –, az energiahordozók árának drámai csökkenése miatt megtorpant a gazdasági növekedés.

Nem hoznak annyit a bakui olajmezők, mint korábban Forrás: AFP/Mladen Antonov

Szintén a hitelminősítő prognózisa, hogy idén 3,3 százalékos recesszió, több mint 12 százalékos hiány és 14 százalékos infláció lesz. Az azeri fizetőeszköz, a manat például 182 forintot ér, szemben a 2015. januári 350-nel. A befektetői környezet tehát kiszámíthatatlan.

Csók a családnak

Ha valamiben nagyon erős volt a magyar küldöttség bakui hétvégéje, azok a szimbolikus események. Érkezése után például Orbán Viktor fejet hajtott a jelenlegi elnök elődje és apja, Heydar Aliyev bakui emlékműve előtt, igaz, ez afféle kötelezően választható protokollesemény az Azerbajdzsánba látogató politikusoknak.

Orbán Viktor Heydar Aliyev emlékműve előtt Forrás: MTI/EPA/Aydin Mamedov

Utána pedig Magyar Érdemrend kitüntetést adott át az idősebb Aliyevről elnevezett alapítvány elnökének, az államfő feleségének, Mehriban Aliyevának „a magyar–azerbajdzsáni kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett munkája, illetve Magyarország számára is kiemelkedő jelentőségű jószolgálati és kulturális tevékenysége” elismeréseként (hivatalos indoklás itt).

Kispályások

A külügyminiszter más módját választotta a közeledésnek. Miután véget értek a tárgyalások, Szijjártó Péter vezetésével a magyar küldöttség kispályás focimeccsen mérte össze erejét azeri kormányalkalmazottakkal. Sajnos 7-4-re kikaptunk, a magyar kaput Csutora Zsolt keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár (volt bakui nagykövet) védte.

Levezetésképp Forrás: Azertag.az

Kérdésünkre a Külügyminisztérium azt mondta, hogy a találkozót az azeriek kezdeményezték, a mérkőzés pedig „remélhetőleg tovább javítja az azeri–magyar kapcsolatokat, hiszen a magyar csapat illedelmes vendégként vereséget szenvedett”. A tárca azt is közölte, hogy

Elmaradt a nagy vásárlás

Azerbajdzsán a kormány keleti nyitásának egyik kitüntetett célpontja. Rendszeresek a legfelső szintű találkozók: Ilham Aliyev 2014 novemberében járt Budapesten, előtte Orbán Viktor 2012 nyarán tárgyalt Bakuban, Szijjártó Péter pedig rendszeres vendég arrafelé.

Aliyev Budapesten 2014-ben Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Az azeri–magyar kapcsolatok akkor kaptak kiemelt figyelmet, amikor Magyarország 2012 szeptemberében átszállította Azerbajdzsánba Ramil Szafarovot, a baltás gyilkost, akit Aliyev elnök azonnali kegyelemben részesített.

A történtek kapcsán felmerült, hogy az azeriek finanszíroznák a magyar államadósságot, de – amint ezt Vilayat Guliyev budapesti azeri nagykövet a múlt héten kérdésünkre elmondta – ez sem akkor, sem azóta nem került szóba.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!