1991 decemberében a szavazásra jogosult kárpátaljai lakosok 78 százaléka arra voksolt, hogy
Kárpátalja autonóm területként kerüljön az akkor önállósuló Ukrajna kötelékébe.
A megyei tanács erre emlékeztette frissen elfogadott beadványában az államfőt, a parlamentet és a kormányt, mert a meghirdetett decentralizációval ellentétben Kijev egyre kevesebb döntéshozói teret hagy a helyi önkormányzatoknak.
A beadvány szerzői szerint a lakosságnak manapság egyfajta „déjà vu” érzése van, mivel az ország jelenleg is hasonló gazdasági és politikai válságba került, mint a Szovjetunió széthullásakor. A Kárpátaljai Megyei Tanács ezért
Ukrajna alkotmányának és az ország törvényeinek azonnali módosítását követeli,
hogy azok minden tekintetben megfeleljenek a nemzetközi és az uniós elvárásoknak, elsősorban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának.
A megyei döntéshozók úgy gondolják, hogy Ukrajna megmentésének utolsó esélye az, ha mielőbb teljes pénzügyi és közigazgatási függetlenséggel ruházza fel a helyi önkormányzatokat – mondta az Origónak Péter Csaba kárpátaljai képviselő.
A szélsőséges nacionalista és hazafias szervezetek a beadvány elfogadása után azonnal szeparatizmussal és Ukrajna területi egységének megbontására irányuló törekvéssel vádolták meg a megyei tanács képviselőit, követelve a hatóságok haladéktalan beavatkozását. A határozat elfogadását megelőzően még bombariadó is volt, ám a testület ennek ellenére folytatta a munkáját.