A szélsőségesek több száz asszonyt és lányt ejtettek foglyul 2014 óta, köztük az Északkelet-Nigériában található chiboki leányiskola 276 tanulóját. Közülük később többtucatnyian megszöktek, de 219 chiboki lány továbbra is az iszlamisták túsza. A diákokról legutóbb 2014 májusában érkezett hír. A Boko Haram januárban küldte el az említett videoüzenetet öt fotóval együtt a nigériai kormánynak, amely egy fogolycsere-tárgyalás keretében követelt életjelet a lányoktól.
A chiboki lányok foglyul ejtésének híre bejárta a világot, és a nigériai hadsereg nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került a helyzetben tanúsított tehetetlenségéért.
Az ügy nagyban hozzájárult Goodluck Jonathan volt nigériai elnök tavalyi választási vereségéhez.
Jonathan kezdetben tagadta, hogy az iszlamisták túszul ejtettek csaknem 300 diáklányt, de végül engedett a nemzetközi nyomásnak, és elfogadta a nyugati segítséget. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is küldött tanácsadókat és túsztárgyalókat Nigériába, sőt, külföldi drónok segítségével sikerült megállapítani egy 80 fős csoport tartózkodási helyét.
A nigériai kormány azonban a túszmentő akcióval járó lehetséges veszteségekre hivatkozva végül semmit sem tett a lányok kiszabadításáért. A hadsereg azonban nem mindig méri ilyen drágán az emberéletet, hiszen számos olyan település ellen indított támadást, ahol a Boko Haram több ezer civilt tartott fogva. A fegyveres erők a múlt héten azzal büszkélkedtek, hogy 11 595 civilt szabadítottak ki az iszlamisták karmai közül február 26. óta. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szövetséges Boko Haram szélsőségesei hat éve harcolnak egy, az iszlám hiten és törvénykezésen alapuló állam létrehozásáért a muszlim többségű Északkelet-Nigériában. A konfliktusban eddig legalább 20 ezren vesztették életüket, és 2,6 millióan váltak földönfutóvá.