Nincs mivel kivégezni az elítélteket az USA-ban

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek azok az amerikai államok, amelyek kitartanak a halálbüntetés mellett. Több gyógyszergyártó után a Pfizer óriásvállalat sem engedi többé, hogy termékeit felhasználják a kivégzéseken. Emiatt sokszor átláthatatlan csatornákon érkeznek az injekciók alapanyagai a halálsorokra, de olyan is van, amikor készlethiány miatt hónapokig kell halasztani a büntetések végrehajtását. 

A gyógyszercég pénteken jelentette be, hogy olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy a termékeiket ne használhassák fel az amerikai halálsorokon. Ez azt jelenti, hogy bizonyos gyógyszereket csak az vásárolhat meg, aki vállalja, hogy nem adja őket tovább a büntetés-végrehajtásnak, ennek betartását pedig nyomon követik majd.

A Pfizer azért gyártja termékeit, hogy megmentse és meghosszabbítsa a páciensek életét, akiket szolgál

- írták közleményükben.

Átláthatatlan az injekciók beszerzése

A New York Times beszámolója szerint már több mint húsz amerikai és európai vállalat vezetett be hasonló korlátozásokat. Így a Pfizer maradt az utolsó, az amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági felügyelet (FDA) által jóváhagyott piaci forrása azoknak a szereknek, amelyet a halálos injekciókban felhasználnak. Éppen ezért a mostani bejelentés, habár nem úttörő, mégis

kulcsfontosságúnak számít, mivel ezután alternatív források után kell nézniük azoknak az államoknak, ahol még van halálbüntetés.

A lap szerint az elmúlt öt évben egyébként is egyre nehezebb lett beszerezni az injekciók alapanyagait, mivel a nagy cégek el akarták kerülni, hogy a halálbüntetéssel hozzák kapcsolatba a nevüket. Emiatt vannak olyan amerikai államok, amelyek

már most egymással harcolnak a halálos szerekért.

A New York Times szerint elképesztő módokon próbálják meg beszerezni a készleteket a szorult helyzetben lévő államok.

"Halálszoba" a texasi Huntsville-ben Forrás: AFP/Paul Buck

Mivel az alapanyagokat a gyógyításban is használják, sokszor a büntetés-végrehajtási intézményekre vonatkozó korlátozásokat kikerülve, álvevőkön keresztül, vagy éppen külföldről vásárolják meg a szereket. Ez utóbbiakat viszont az FDA nem hagyta jóvá, így a szövetségi ügynökök bármikor elkobozhatják a szereket. Arizonában, Ohióban és Oklahomában pedig már olyan kritikussá vált a helyzet, hogy hónapokat késnek a kivégzések.

Visszafelé halad az időben a büntetés-végrehajtás

Néhány államban alternatív módszerekkel próbálják áthidalni a gyógyszerhiányt, villamosszéket vagy gázkamrát használva. Utahban pedig a Guardian beszámolója szerint tavaly törvénybe iktatták, hogy

kivégzőosztaghoz kell folyamodni, ha az állam nem tudja biztosítani a halálos injekcióhoz szükséges szereket.

Paul Ray utahi képviselő úgy érvelt a módszer bevezetése mellett, hogy ha már az állam a halálbüntetések mellett döntött, valahogy végre is kell hajtani azokat.

Eközben az elítéltek ügyvédjei igyekeznek fellépni az ellen a gyakorlat ellen, hogy

a legtöbb állam eltitkolja a halálos injekciók forrásait.

Ez ugyanis ellenőrizhetetlenné teszi a szereket, így azt sem lehet tudni, hogy megfelelnek-e a minőségi elvárásoknak, és nem okoznak-e szükségtelen szenvedést az elítélteknek.

Támadják, de eddig mindent túlélt a halálbüntetés

A gyógyszercégek általában morális okokkal magyarázzák a korlátozásokat, azonban a közvélemény és a halálbüntetést ellenző országok is nyomást gyakorolnak rájuk. Így míg

korábban a gyógyszeres kivégzést a leghumánusabb módszernek tartották, mára válságba került a halálbüntetésnek ez a formája.

Egyes államok azzal is kísérleteztek, hogy a korábban bevett, három szerből álló kombinációt másféle injekciókkal helyettesítsék. Ez azonban katasztrofális eredményekkel járt eddig. 2014-ben, Arizonában Joseph R. Wood III például

több mint egy óráig haldoklott a kivégzés megkezdése után,

és az egész procedúra majdnem két óráig tartott. Ezzel ez lett az USA egyik leghosszabb kivégzése. Az államban a nagy felháborodást kiváltó eset után el is halasztották időlegesen a büntetések végrehajtását.

Jelenleg 32 amerikai államban van érvényben a halálbüntetés, a kivégzések száma azonban évek óta csökken.

2009-ben 52, tavaly viszont már csak 28 embert végeztek ki a deathpenaltyinfo.org adatai szerint. 1977 óta, mikor egy évtizedes szünet után újra alkotmányosnak minősítették a kivégzéseket, összesen 1436 ember halt meg a halálsoron.