Októberig biztosan nem lesz brexit. Az Európai Tanács brüsszeli ülése után ugyanis Donald Tusk, a testület elnöke bejelentette: a lisszaboni szerződésnek a kilépésről rendelkező 50. cikke szerinti eljárást az új brit kormány fogja megindítani. Márpedig, ahogy arra David Cameron többször is utalt az elmúlt napokban,
új brit kormány csak a tory párt őszi kongresszusa után várható.
Tusk „nyugodt és kellemes” beszélgetésként jellemezte a 28-ak kedd esti munkavacsoráját, amelyen Cameron beszámolt kollégáinak a múlt héten történtekről.
Maga Cameron az ülés után úgy nyilatkozott: szeretnének a lehető legközelebb maradni a szomszédaikhoz és szövegtségeseikhez, és megerősítette, hogy a brexitről szóló kérelmet csak az utódja fogja benyújtani Brüsszelnek. De azt is világossá tette:
nincs visszaút, a folyamat mindenképp megindul, vagyis Nagy-Britannia biztosan kilép az unióból.
Hogy milyenek lesznek az elválás körülményei, még senki sem tudja, de a brit kormányfő annyit már jelzett: tisztában van vele, hogy nem tarthatják meg az eddigi, a tagságból adódó privilégiumaikat.
Ugyancsak a csúcs után az ET soros elnökségét adó Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte kijelentette: a brexit már tény, ezzel kell számolni, és gyorsan kell lépni.
„Most az a dolgunk, hogy megmutassuk, hogy a 27-ek tudnak cselekedni,
és az euroszkeptikusok által keltett érzelmeket lehet csillapítani, lehet az emberek problémáival foglalkozni. Nagyobb növekedésre, több munkahelyre és biztonságra van szükség” – mondta Rutte.
Az ET ülése előtt Orbán Viktor is megszólalt. Azt mondta, nem számít sok meglepetésre – igaza is lett –, és
bár a helyzet kétségkívül súlyos és válságos, jogi értelemben tisztázott: a labda a brit parlamentnél pattog,
a brexitről csak azután indulhatnak a tényleges tárgyalások, amint Westminster benyújtotta az erről szóló notifikációt az ET-nek.
Orbán Viktor inkább az unióban bennmaradók (és maradni kívánók, köztük Magyarország) által levonandó tanulságokra koncentrálna. Egy témát említett, ahol ez különösen is fontos: a migráció. Ha ugyanis, mondta, ezt a problémát nem oldják meg, akkor a jövőben több, a brexithez hasonló jelenség várható.
Orbán Viktor neve a brexitről folytatott kedd délelőtti európai parlamenti vitában is elhangzott: Philippe Lamberts, a brit kilépést hevesen ostorozó, zöldpárti belga képviselő sorolta őt a brexit „reklámarca”, Nigel Farage és a francia Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen mellé.
A Martin Schulz EP-elnök által összehívott rendkívüli plenárison egyébként Farage-t többen elővették, hiszen június 8-án Strasbourgban – nyilván a kampány elemeként – elköszönt kollégáitól, most azonban ismét ott ült az első sorban.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnök nem is hagyta szó nélkül: amikor a Farage-féle frakció a beszéde alatt elkezdett bekiabálni és tapsolni, Juncker feléjük fordult, és azt mondta:
ez az utolsó alkalom, hogy maguk itt tapsolnak,
nem is értem, mit keresnek még itt, amikor a brit emberek a kilépésre szavaztak.
Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezetőtől is megkapta Farage a magáét: a volt belga kormányfő a náci propagandához hasonlította Farage-ék kampányát:
A legsokkolóbb ez volt, és nem az emberek döntése, az egy demokratikus dolog.”
Válaszában Farage magához képest elég szelíd volt, de így is nagyjából félpercenként kifülyülték.
Szerinte, ha ez EU megmakacsolja magát, és nem köt – „felnőtt módjára” – kereskedelmi megállapodást Nagy-Britanniával, az az uniónak fog jobban fájni – fújolással vegyes hitetlenkedő nevetés fogadta. De igyekezett mindenkit megnyugtatni: az EU legjobb barátai akarnak lenni.
A francia Marine Le Pen pedig azt mondta: felháborodás helyett inkább a szabadság győzelmét kéne ünnepelni. Egyúttala berlini fal leomlása óta történt legjelentősebb eseménynek nevezte a brexitet.
A vita zárásaként Juncker azt válaszolta: „Tiszteljük a nemzeteket, de Európát nem szabad a populisták kezébe adni, mert ők nem patrióták, hanem Európa ellen vannak.” Általános megrökönyödése kifejezéseként az EP elfogadta azt a határozatot, amely szerint az Egyesült Királyságnak a lehető leghamarabb el kell indítani a kilépési folyamatot, mielőtt a jövőbeli kapcsolatokról bármiféle tárgyalás elkezdődne.
Cameronnak a csúcs utáni bejelentésével viszont biztossá vált: a parlament kérését ezúttal (is) figyelmen kívül hagyják.
A brexitről szóló brüsszeli vitadömping ezzel nem ért véget, szerdán az Európai Tanács ismét összeül – informálisan –, de már David Cameron nélkül.