Ferenc pápa méltatta Örményország keresztény múltját, és elítélte az örmény népirtást, amelyről június 24-ei, pénteki örményországi látogatásán kijelentette, hogy az előző évszázad első katasztrófája volt.
A katolikus egyházfő korábban már használta a népirtás kifejezést, mégpedig az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben kezdődött tömeges gyilkosságok 100. évfordulóján, s ez
akkor kiváltotta Törökország tiltakozását és haragját, Ankara válaszként hazarendelte vatikáni nagykövetét.
Pénteki látogatása során azonban eleinte tartózkodott e szó kiejtésétől, az Ecsmiadzin székesegyházban mondott beszédében ugyanis még "mártíromságnak" nevezte a mintegy másfél millió örmény életét követelő tömeggyilkosságot. A Szerzs Szargszján örmény elnökhöz intézett péntek esti beszédében ugyanakkor már kimondta a népirtás szót, és
a történteket a huszadik század első katasztrófájának nevezte.
Elkeserítőnek nevezte, hogy ennek és a másik két katasztrófának (a holokausztnak és a sztálini időkben elkövetett gyilkosságoknak) az idején a nagyhatalmak más dolgokra figyeltek. Hozzátette:
ezeket a borzalmakat aberrált, faji alapú ideológiai vagy vallási eszmék okozták, amelyek elborították a hóhérok elméjét,
olyannyira, hogy egész népek pusztulását akarták elérni.
A katolikus egyház feje méltatta a három milliós Örményországot azért, hogy a történelemben először vette fel és tette állami vallássá a kereszténységet, és a legsötétebb időkben is életben tartotta a "hit fényét".
"Örményország számára a kereszténység nem holmi öltözék, amelyet a körülmények alakulása szerint fel lehet ölteni, hanem az ország identitásának alapvető része" - mondta a pápa.