Megmaradtak az eddigi párttámogatottsági arányok a romániai önkormányzati választások után – mondta az Origónak Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. A legfrissebb eredmények szerint
a választást összességében a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte
a szavazatok közel 40 százalékával. Második helyre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) futott be. Harmadik lett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a szavazatok közel 6 százalékával, míg az RMDSZ öt százalék fölötti eredménnyel a negyedik.
Pászkán Zsolt szerint a választás egyik érdekessége volt, hogy a bukaresti diszkótűz-tragédia után a pártok megint visszataláltak a hangjukhoz. Ennek egyik oka az volt, hogy a választási kampány vizuálisan nem létezett, nem voltak óriásplakátok. Ez egyértelműen a nagypártoknak kedvezett, mivel rendelkeztek azzal a választói tömeggel, amit meg tudtak szólítani közvetlenül, és nem volt szükségük egyéb technikákra.
Mindezt természetesen az új pártok sínylették meg.
Semmilyen módon nem tudtak megjelenni
országosan, és a helyi médiákban roppant kicsi volt az a tömeg, amit el tudtak érni. Ebből a szempontból Bukarest kivétel volt, mivel ott a Mentsétek meg Bukarestet szövetség viszonylag jól szerepelt, de a város vezetését így sem tudták megszerezni – mondta Pászkán Zsolt. Ez a civil mozgalom az amerikai Occupy mozgalomhoz hasonlítható, és az őszi parlamenti voksoláson is indulni akarnak.
Az elemző szerint elmaradt a szélsőséges erők áttörése is, mivel nem tudtak új alternatívát nyújtani, ráadásul az eszmei képviselőik a két nagy pártban egyébként is jelen vannak. Nem nagyon jelentek meg helyi pártok Bukaresten kívül, a regionalizmusok egyelőre akkor léteznek, amikor a Facebookon kell megnyilvánulni. Néhány ezer szavazatot kaptak a lokális érdekeket képviselő pártok.
Pászkán Zsolt szerint az új választási törvényt úgy alkották meg, hogy a két nagy elbundázza a kampányt. A PNL is beletörődött abba, hogy csak a második helyen végez. Most
mindenki lesre, biztonsági játékot játszott,
a nagy kérdés, hogy ősszel ez elég lesz-e. Érdekesség, hogy nagyon sok olyan polgármestert választottak meg, aki a teljhatalmúnak tűnő Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) eljárása alatt állt. Mindez nagyon sok kérdést vet föl a DNA jövőjével kapcsolatban, mivel a bírálók most már jogosan érvelhetnek azzal, hogy koncepciós eljárások folynak a helyi népszerű emberek ellen.
Nagyon alacsony volt a magyarok részvétele, de az nem mentség a politikai vezetők részéről, hogy a románoknál is. Pászkán Zsolt nem lát stratégiát arra, hogy a valamilyen okból távolmaradókat érzékenyebbé tegyék a választásra. Mivel ez a mostani voksolás
országosan nem volt kiélezett választás,
ezért tudott az RMDSZ jobb eredményt elérni, mint 2012-ben. Akkor egy általános kormányellenes proteszthangulat nagyon megdobta a románok részvételi arányát, ami rendkívül kedvezőtlen volt a magyarság számára – mondta az elemző.
Az ország választási térképe ismét a történelmi térségek eltérő politikai irányultságát sugallja. Erdély és a Bánság szinte valamennyi megyeszékhelyén a PNL (Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Gyulafehérvár, Marosvásárhely), az RMDSZ (Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda) vagy a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (Nagyszeben) polgármesterjelöltje nyert.
Kivételt Erdélyben Máramaros, Szilágy és Beszterce-Naszód megyeszékhelye képez. Nagybánya korrupcióért előzetes letartóztatásba helyezett szociáldemokrata polgármestere, Catalin Chereches egyébként
a börtönből szerzett csaknem 70 százalékos eredménnyel
újabb polgármesteri mandátumot.
A Kárpátok karéján kívül található nagyvárosokban szinte mindenütt a PSD tarolt, beleértve a fővárost is. Bukarestben első ízben nyerte el a főpolgármesteri tisztséget a PSD színeiben induló jelölt Gabriela Firea személyében. A pártok párhuzamos szavazatszámlálása azt jelzi, hogy a PSD a kerületi polgármesteri hivatalok vezetését is megszerzi a főváros mind a hat kerületében.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint jó eredmények születtek a vasárnapi romániai helyhatósági választásokon, az alacsony részvételi arány ugyanakkor aggasztó. Kántor Zoltán azt mondta:
a magyar képviselet összességében megerősödött
annak ellenére, hogy kevesen mentek el szavazni. Marosvásárhelyt kivéve alapvetően a papírforma jött be. Úgy néz ki, hogy bár a polgármesteri széket nem hódították el, de a helyi magyarság egyre jobban megszervezi magát. Az elindult folyamatok pozitívan értékelhetők.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője kiemelte: nincs „proteszthangulat" Romániában. Ez is oka az alacsony részvételnek, ami azonban nem kiugróan alacsony. Megjegyezte: a részvételi hajlandóság négy éve volt különösen magas, és most visszaállt a nyolc évvel ezelőtti szintre. Kiemelte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködését. Mint mondta, az RMDSZ eredménye jónak látszik a mostani feldolgozottság mellett. Szatmárnémetiben újra magyar polgármester lesz, sikerült visszaszerezni a tisztséget, ez a legnagyobb fegyverténye a voksolásnak.
Romániában a szociáldemokrata Victor Ponta volt miniszterelnök tavaly novemberi lemondása óta a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány van hatalmon, amelynek beiktatását mindkét nagy párt támogatta, de amellyel szemben a PSD és némiképp a PNL is igyekszik ellenzéki hangot megütni.
Ciolos többször megerősítette, nem lép be a PNL-be,
új pártot sem alapít, és nem indul az év végi parlamenti választásokon sem.