Franciaországban tegnap este kezdődött el az állami vasúttársaság (SNCF) dolgozóinak sztrájkja, akik a kormány tervezett munkaügyi reformjai, valamint a heti pihenőidejük csökkentése ellen tiltakoznak.
A vasúttársaság közlése szerint a sztrájk miatt
az országban csak a vonatok egyharmada közlekedik, a nagysebességű TGV-knek pedig 60 százaléka indul el menetrend szerint.
A dolgozók nyolcadik alkalommal sztrájkolnak az elmúlt három hónapban.
A tegnapra meghirdetett sztrájkhoz az SNCF szerint a dolgozók 17 százaléka csatlakozott – ez majdnem a duplája a múlt heti munkabeszüntetésben részt vevők arányának. A több sztrájkoló hatása érezhető a szolgáltatás színvonalában. A SNCF egy, a sztrájk hatását felmérő munkatársa azt mondta Párizsban, egy elővárosi állomáson:
Rémálom a mai nap – sokkal rosszabb, mint az eddigi sztrájknapok.
Az utazók is érzik ezt, el is lepik panaszos kommentjeikkel a vasúttársaság Facebook-oldalát. Az egyik hozzászóló azt írta, nehezebb volt eljutnia a munkába, „mintha egy másik kontinensre utazott volna”. Mások arról panaszkodnak, hogy
a sztrájkolók az utasok helyett csak a saját fizetésükkel foglalkoznak.
Az ilyen hangok ellenére még most is sokan támogatják a sztrájkolókat: a Journal du Dimanche című lapban közölt felmérés szerint a lakosság 46 százaléka a szakszervezetek mögött áll.
Csütörtök estétől gördülő sztrájk kezdődik Franciaország valamennyi, azaz szám szerint 19 atomerőművében tiltakozásul a kormány munkajogi reformja ellen - jelentette be szerdán Laurent Langlard, az egyik legjelentősebb szakszervezeti szövetség, a CGT tisztségviselője.
"Az összes áramtermelő létesítmény megszavazta a sztrájkot, este kilenc órától elkezdjük csökkenteni az áramtermelést" - mondta a szakszervezeti illetékes.
François Hollande korábban úgy fogalmazott: szó sem lehet a munkajogi törvény módosításáról. Az indulatok csillapítása érdekében azonban a kormány tegnap bejelentette, hogy 2019-ig összesen 1 milliárd euróval emelik a tanárok fizetését, és az SNCF-fel folytatott tárgyalások felgyorsítására is ígéretet tettek.
A kormány a legnagyobb francia szakszervezet, a tüntetésekben kulcsszerepet játszó CGT vezetőjével, Phillipe Martinezzel való tárgyalásra is nyitott. „Az elmúlt néhány órában azt halljuk Martinez úrtól: beszéljünk” – mondta a reformokat kidolgozó munkaügyi miniszter, Myriam El Khomri. „Várjuk a CGT javaslatait” – tette hozzá. Manuel Valls miniszterelnök pedig azt mondta:
a reform főbb pontjairól nem akarnak tárgyalni, ennek ellenére az „ajtaja nyitva áll”.
Phillipe Martinez még hétfő este beszélt arról egy tv-műsorban: az újabb tárgyalásoknak részükről nincsenek előfeltételei.
Érthető, hogy a francia kormány igyekszik lehűteni a kedélyeket, hiszen két hét múlva, június 10-én kezdődik a foci Európa-bajnokság, amire több millió szurkolót várnak az országba. Az eseményre való nyugodt felkészülést azonban nem segíti, hogy már a múlt héten komoly összecsapások voltak a törvény ellen tüntetők és a rohamrendőrök között, ráadásul az olajfinomítókban dolgozó munkások sztrájkja miatt napokig akadozott az országban az üzemanyag-ellátás.
A kormány helyzetét nehezíti az is, hogy a vasúti dolgozók sztrájkjához
csütörtökön csatlakoznak a párizsi tömegközlekedési dolgozók, a hétvégén pedig a légi irányítók is beszüntetik a munkát.
A munkajogi reformmal a kormány célja a gazdaság versenyképesebbé tétele, az egy évtizede 10 százalék körül mozgó munkanélküliség csökkentése. Ennek eléréséhez a kormány szerint a munkajogi szabályok rugalmasabbá tételére van szükség – a mostani ugyanis túlságosan gúzsba köti a munkaadók kezét.
Ezért
a reformcsomag részeként megkönnyítenék a munkavállalók elbocsátását,
és a cégeknek nagyobb beleszólásuk lehet abba is, hogy a dolgozók mikor veszik ki szabadnapjaikat. A törvény nem változtat a heti 35 órás munkahéten, de a cégek és a szakszervezetek megegyezhetnek ennél hosszabb, akár 46 órás heti munkahétről is.
A törvény szenátusi vitája már az Európa-bajnokság alatt, június 14-én kezdődik. A szakszervezetek aznapra országos tiltakozónapot és hatalmas nagygyűlést hirdettek Párizsba.