Meg kell ismételni az államfőválasztás második fordulóját Ausztriában az alkotmánybíróság pénteken ismertetett döntése szerint. A testület ítéletéből kiderül, hogy a bírák helybenhagyták az elnökválasztás érvényességét kétségbe vonó szabadságpárti beadványt, amely
a szavazatszámlálás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozott.
Még június 27-én látott napvilágot egy felmérés, amelyben azt kérdezték meg az osztrák szavazóktól, hogy az akkor még feltételes módban szereplő megismételt elnökválasztáson kire szavaznának. Az eredmény szerint Alexander Van der Bellen 50,6, míg Norbert Hofer 49,4 százalékot ért volna el.
A döntés indoklása szerint az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés. Gerhart Holzinger alkotmánybírósági elnök ismertetése szerint a húsz megvizsgált körzetből
14-ben vétettek a választási törvény ellen,
ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely „lehetőséget nyújthatott a visszaélésre”.
Christian Kern osztrák kancellár kiemelte: a döntés nem választási csalásról szól, hanem arról, hogy a formai követelmények nem teljesültek. Úgy vélte: tudomásul kell venni az alkotmánybíróság döntését, egyúttal megköszönte a bírák "gyors, objektív és átlátható munkáját". Reményei szerint a két jelölt rövid és érzelmektől mentes választási kampányt fog folytatni.
Heinz Fischer államfő szerint az osztrák demokrácia kiállta a próbát. Fischer elismerően beszélt az alkotmánybíróság munkájáról, ugyanis szerinte
a testület mögött rendkívül nehéz napok és hetek állnak.
Az államfő nem látja annak veszélyét, hogy megingott volna a választási rendszerbe vetett bizalom.
Reinhold Mitterlehner alkancellár az alkotmánybírósági döntést követően elmondta: bebizonyosodott, hogy a jogállam működik, azonban a szabályok alkalmazásának újraértelmezésére van szükség.
Az elnökválasztás második fordulójának megismétlésével számol az osztrák kormány – írta az Österreich című lap még csütörtökön, koalíciós körökből származó értesülésekre hivatkozva. A hétköznap ingyenes osztrák újság már azt is tudni véli, hogy
szeptember 25-én vagy október 2-án tarthatják meg az új választást.
Az értesülést hivatalos közlés nem erősítette meg.
Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.
Jelenleg az alkotmánybíróság vizsgálja az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) június elején benyújtott, szavazási visszaélésekre vonatkozó keresetét.
A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok számlálását, esetleg nem az előírt módon csoportosították a voksokat, s olykor mindezt nem arra jogosult személy végezte. Néhány választókörzetben továbbá nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választópolgároknak, így az a voks érvénytelennek vagy semmisnek számított. A bejelentés szerint
a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintenek.
Az FPÖ panaszában olyan szabálytalanságokra is utalt, hogy nem osztrák állampolgárok és 16 év alattiak is leadhatták szavazatukat.
Az Österreich című lap szakértőkre hivatkozva "valószínűnek" tartja, hogy megismétlik a szavazást. A cikk megemlíti ugyanakkor, hogy politikai döntés is születhet, ugyanis
a szociáldemokrata párthoz kötődik a 14 alkotmánybíróból nyolc,
ők pedig megállapíthatják, hogy a választási panasz nem bizonyítható. Az újság indoklása szerint a szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíciónak ugyanis nem érdeke az új választás, amelynek eredményeképpen akár a szabadságpárti Norbert Hofer is győztes lehet.
Az alkotmánybíróság a múlt héten a választási bizottságok munkatársait idézte be, a héten a bizottságok pártdelegáltjait hallgatja meg. Az eddigi tanúmeghallgatások során az derült ki, hogy számos esetben a kelleténél korábban és nem az illetékesek jelenlétében bontották fel a levélszavazatok többségét.