Hivatalosan is Hillary Clinton lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, amint vége a párt jelöltállító konvenciójának Philadelphiában, amit július 25-e és 28-a között tartanak. Meglepetés nem várható, Clintonnak elég delegáltja van ahhoz, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje, Tim Kaine pedig az alelnökjelölt.
Az amerikai választási rendszerben a pártok regisztrált szavazói - néhány államban a függetlenek is - először helyben voksolnak a reménybeli elnökjelöltekre, a győztes delegáltaknak (legalábbis a legtöbbnek) aztán a párt jelölőgyűlésén kötelező arra az elnökjelölt-jelöltre szavazni, akinek támogatására választói felhatalmazást kaptak. Az lesz a párt elnökjelöltje, aki a legtöbb delegált szavazatát megszerzi.
Hillary Clinton az előválasztásokon legyőzte minden ellenfelét, legvégül Bernie Sanderst, elnökjelöltsége így már lényegében eldőlt.
A konvenció ennek ellenére nem tét nélküli számára. A kemény előválasztási küzdelmek és a botrányok után
Clintonnak a gyűlésen maga mögé kell állítania pártját, illetve el kell kezdenie az elnökválasztási kampány hajráját.
A jelöltek konvención elhangzó beszédei gyakran döntő fontosságúak, sokszor az őket támogató politikusoké is, az addig alig ismert szenátorból, Barack Obamából például 2004-es beszéde csinált politikai sztárt.
Clintonnak olyan beszéddel kell előrukkolnia, ami nemcsak pártja tagjainak meggyőző, de az amerikaiaknak (vagy legalábbis nagy részüknek) általában. Egy friss felmérés szerint ugyanis republikánus ellenfele, Donald Trump népszerűbb nála.
Hillary Clinton jelöltségére ráadásul árnyékot vet a demokraták botránya: kiszivárgott levelekből kiderült, hogy a párt vezetése az előválasztásokon őt favorizálta Sandersszel szemben, ami tilos. Az ügy miatt Debbie Wasserman Schultz, a párt elnöke bejelentette lemondását, arra hivatkozva, hogy ezzel teszi a legtöbbet Clinton elnökségéért.
A helyzet rendkívül kellemetlen a demokratáknak, a pártelnök a konvención már beszédet sem mond
(a konvenciót helyette az alelnök vezeti majd), közvetlenül utána, pár hónappal az elnökválasztás előtt pedig elhagyja posztját.
És akkor még ott van az e-mail botrány, ami már Clintont személyesen érintette. Külügyminiszterként Clinton hivatali levelezésének egy részét is a magánszerverén intézte, ez az FBI igazgatója szerint vétkes hanyagság volt.
Bár büntetőjogi következménye valószínűleg nem lesz az ügynek,
a vétkes hanyagság nem éppen az a jelző, ami jól áll a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalma reménybeli vezetőjének.
Bernie Sanders mindenesetre azt ígérte, a konvención nem fog Clinton ellen fordulni, a pártvezetés kivételezése ellenére sem, mert a legfontosabb Trump legyőzése. Sanders ugyanakkor hatalmas politikai erőt kovácsolhat a botrányból és a szoros előválasztási küzdelemből.
Clintonnak már most Sanders programjának számos elemét be kellett emelnie a magáéba,
például a minimálbér-emelést, a marihuána legalizálásának felgyorsítását és a Fed reformját.
Sanders ugyan alulmaradt Clintonnal szemben, de az biztos, hogy az elkövetkező évek meghatározó politikusa lehet (bár idén már 75 éves lesz), attól függetlenül, hogy Clinton végül legyőzi-e Trumpot.
A konvención nemcsak Sanders fog beszédet mondani, hanem a Demokrata Párt szinte összes nagyágyúja (a pártelnököt leszámítva), és persze néhány híresség.
Az első napon felszólal Michelle Obama és Bernie Sanders, a másodikon Bill Clinton, a harmadikon Barack Obama elnök és Joe Biden alelnök, a negyedik napon pedig - már megválasztott elnökjelöltként - Hillary Clinton.