Ahhoz képest, hogy szűk egy évvel ezelőtt még Európa problémájának nevezte a Krím 2014-es elcsatolását, az amerikai republikánusok elnökjelöltje most azt mondta:
Oroszország részének ismerné el a félszigetet – de legalábbis megfontolná –, és feloldaná a Moszkva ellen az annexió miatt bevezetett szankciókat.
Donald Trump erről egy szerdai sajtóértekezleten beszélt Floridában, ahol éppen azt igyekezett bizonyítani, hogy nem állt Vlagyimir Putyin pártjára, és nem ösztökélte Oroszországot, hogy hackerekkel kutassa fel a demokraták friss elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak a külügyminisztersége idején a privát e-mail-címéről elküldött – majd kitörölt – leveleit.
A Demokrata Párt konvenciójának néhány felszólalója ugyanis ezt már kész tényként kezeli, azok után, hogy már Barack Obama elnök sem zárja ki: Oroszország állhat a WikiLeaksen közzétett, a pártra rossz fényt vető levelek kiszivárogtatása mögött.
A The Atlantic megjegyzi, hogy Trump mostani, Krímmel kapcsolatos kijelentésének sokkal súlyosabb következményei lennének, mint ha bebizonyosodna Obama vádja. Nem kevesebbet állít ugyanis, mint hogy egy ország (Oroszország)
legitim módon szállhatja meg saját szomszédja (Ukrajna) területének jelentős részét,
úgy, hogy annak területi sérthetetlenségét több nemzetközi szerződésben is garantálta.
Oroszország azonban visszafogott. Szergej Akszjonov krími kormányzó a Facebookon úgy reagált Trump szavaira, hogy „nincs szükségünk a nyugati vezetők elismerésére, mert egyszer s mindenkorra meghoztuk a döntésünket” – egy legalábbis vitatható népszavazáson.
A kormányzó úgy véli, átlát a szitán: „Trump egyelőre csak egy jelölt, nem tudjuk, hogy viselkedik majd, ha megnyeri a választást. Azt mondja, amit a választói hallani akarnak, ez pedig azt jelenti, hogy az amerikai társadalomban megvan az igény, hogy javuljanak a kapcsolatok Oroszországgal.”