Magyarország kifejezetten jól teljesít a védelmi költségek terén, amelyek a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó óta 20 százalékkal növekedtek, és ez a negyedik legnagyobb költségnövelést jelenti a tagállamok között - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Varsóban, ahol a tárcavezető részt vesz a július 8-án, pénteken kezdődő kétnapos NATO-csúcson.
Szijjártó Péter "rendkívüli jelentőségűnek" minősítette a varsói csúcstalálkozót, mivel az itt hozandó döntések révén megerősítik a szövetség védelmi képességeit, ezen belül a keleti szárnyat.
A miniszter kilátásba helyezte, hogy a newporti csúcs döntéseinek alapján létrejövő gyorsreagálású erők keretében
Magyarországon jövőre megalakul az egyik előretolt irányítási egység (NATO Force Integration Units - NFIU) a 8 kelet-európai elem közül.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az NFIU létesítése nem jár csapatállomásoztatással, parancsnoki pontról van szó, ahol Magyarország esetében 40 NATO-tiszt - köztük 20 magyar - fog szolgálatot teljesíteni.
Szijjártó Péter megerősítette: a mintegy 5 ezer fős, lándzsahegynek is nevezett nagyon gyorsan bevethető erő (Very High Readiness Joint Task Force - VJTF) keretében 2018-ban, az olasz irányító parancsnokság idején egy magyar lövészszázad fog majd szolgálatot teljesíteni.
A külügyminiszter kitért arra is: a Varsóban hozandó döntések értelmében négy, összesen mintegy 4 ezer fős nemzetközi zászlóalj állomásozik majd rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. Mint mondta,
az ilyen katonai jelenlét összhangban van a NATO-Oroszország alapokmánnyal.
Magyarország ebben a rotációs alapú állomásoztatásban nem vesz részt, viszont magyar katonák jövőre a visegrádi országok katonáival együtt rotációs alapon három hónapig gyakorlatoznak a balti országokban.