Dzsihadista papgyilkosság: megbukott az igazságszolgáltatás

People gather on July 28, 2016 near floral in front of the church of Saint-Etienne-du-Rouvray, northern France, where French priest Jacques Hamel was killed on July 26 in the church during a hostage-taking claimed by Islamic State group. French prosecutors on July 28, 2016 identified the second jihadist involved in the brutal killing of an elderly priest, as calls mounted for the prime minister and interior minister to resign after the latest terror attack. The prosecutor's office named the assailant as 19-year-old Abdel Malik Petitjean, who was listed in June on France's "Fiche S" of people posing a potential threat to national security after trying to reach Syria from Turkey. / AFP PHOTO / CHARLY TRIBALLEAU

Elismerte a francia miniszterelnök, hogy hibázott az igazságszolgáltatás, amikor szabadon engedték Adel Kermiche-t, aki társával, Abdel-Malik Nabil Petitjeannal elvágta egy 86 éves pap torkát egy kisváros templomában. Manuel Valls az igazságszolgáltatás összeomlásának nevezte a történteket. A dzsihadista terrorakció után az ellenzék, a sajtó és a közvélemény is élesen kritizálta a francia kormányt, sokan Valls és a belügyminiszter lemondását követelték. Valls most először ismerte el, hogy hibáztak. 

A Le Monde-nak nyilatkozó Valls rögtön hozzátette, hogy nem akarja azt az „egyszerű utat” választani, hogy a bírákat tegye felelőssé a pap kivégzéséért. De azt mondta: „Az esetnek arra kell ösztönöznie a bírákat, hogy másként álljanak a hasonló ügyekhez, és vegyék figyelembe a dzsihadisták színlelési taktikáit.”

Adel Kermiche-t korábban kétszer fogták el, amikor Szíriába akart menni, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Ezután terrorista kapcsolatok miatt vádat emeltek ellene, és börtönbe került. Az ügyész azt akarta, hogy ott is maradjon, de a bíró elhitte Adel Kermiche-nek, hogy megváltozott. A dzsihadista többek között azzal támasztotta ezt alá, hogy már nem is mindig kel fel reggel imádkozni. Márciusban – már bőven a szükségállapot ideje alatt – kiengedte, és házi őrizetbe helyezte. Elektronikus lábbilinccsel ellenőrizték, de Kermiche arra is engedélyt kapott, hogy naponta öt órára elmenjen otthonról. Az idős pap kivégzéséhez tehát még ezt a szabályt sem kellett megszegnie.

Korábban egyébként a nizzai merénylőről is kiderült, hogy mindössze felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután a csúcsforgalomban baseballütővel leütött egy autóst, aki rá mert dudálni, miután szabálytalankodott.

Valls azt is mondta, a kormány mostantól

támogatja a mecsetek külföldi pénzügyi finanszírozásának betiltását

és azt, hogy a franciaországi imámokat kizárólag az országban képezzék. A kormány újra akarja értelmezni az ország viszonyát a franciaországi iszlámhoz.

„Meg kell húzni azt a vonalat, amit nem lehet átlépni, ez pedig a jogállamiság” – mondta Valls, és hozzátette, „nem lesz francia Guantanamo”.

Megemlékezők, virágcsokrok a Saint-Étienne-du-Rouvray-i templom előtt Forrás: AFP/Charly Triballeau

A beismerés nem biztos, hogy segít

Francois Hollande elnököt és szocialista kormányát egyre erősebb bírálatok érik nemcsak az ellenzék, de a közvélemény részéről is. A kormány népszerűsége a francia nemzeti ünnepen, július 14-én elkövetett, 84 halottat követelő nizzai merénylet után mélypontra került.

Ezt követte a két dzsihadista, Adel Kermiche és Abdel-Malik Nabil Petitjean terrorakciója, amelyben túszokat – apácákat és hívőket – ejtett a Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában, a 86 éves papot megölték, egy férfit pedig, akit előtte arra kényszerítettek, hogy telefonnal felvegye a terrort, megkéseltek. A két dzsihadistát a rendőrök lelőtték, Abdel-Malik Nabil Petitjean fejét a rendőrök lövedékei úgy szétroncsolták, hogy csak anyja DNS-mintája segítségével tudták azonosítani.

Ezt követően egyre többen követelték Valls és Cazeneuve belügyminiszter lemondását. Nicolas Sarkozy korábbi elnök, a köztársaságiak pártjának vezetője a héten azt mondta, a baloldalt megbénította az erőszak és a barbárság, és a kormány az ellenzék terrorellenes javaslatai elől „agyafúrt jogi okoskodásokba” menekült.

Ezt követte most Valls beismerése. Az interjúban arra a kérdésre, hogy lemond-e, Valls azt válaszolta, hogy szó sincs róla. Ez egy háború, mondta, és korábbi nyilatkozatait megismételve hozzátette, hogy lesznek még terrortámadások, de a kormánynak megvan a stratégiája, hogy legyőzze az iszlám totalitarizmust, Szíriában, Irakban és Franciaországban is.

Franciaországban 2017 tavaszán rendezik az elnökválasztás első fordulóját, a legutolsó közvélemény-kutatások szerint Francois Hollande-nak esélye sincs hivatalban maradni. Nemcsak Nicolas Sarkozy és a szélsőjobboldali Marine Le Pen előzi meg, de már a radikális baloldali Melanchon és a jobbközép Bayrou is utolérte, akár ötödik helyre is szorulhat az első fordulóban, ami hivatalban lévő elnökként példátlan kudarc lenne.