Comey szerint az elmúlt tíz hónapban a nyomozati eljárások során vizsgált
közel ötezer elektronikus eszköz közül mintegy 650 adataihoz nem tudtak hozzáférni,
és a helyzet csak súlyosbodni fog, a korszerűsödő titkosítási technológiák miatt ez egyre gyakrabban fordul elő.
Comey azt mondta, hogy tartalmas társadalmi vita lefolytatására csak az amerikai elnökválasztás után nyílhat lehetőség, az FBI pedig gyűjti az érveket, hogy meggyőzze a közvéleményt arról, hogy
a lakosság biztonsága érdekében egyes esetekben el kell tekinteni a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő emberi jogtól.
Az okostelefonok titkosítási rendszere miatt a tavalyi decemberi San Bernardinó-i tömegmészárlás után lángolt fel a vita. Az amerikai városban egy, az Iszlám Állammal rokonszenvező házaspár 14 embert ölt meg. Az egyik lelőtt terrorista okostelefonjának adataihoz nem sikerült a nyomozóknak hozzáférniük, és amikor ezt a telefont gyártó cégtől kérték, az Apple megtagadta az együttműködést, az adatvédelem biztonságára és kliensei érdekeire hivatkozva. Országos érdeklődést kiváltó jogi vita kezdődött, amelyben
az informatikai cégek az Apple mellé álltak,
a politikusok pedig olyan törvényjavaslatot kezdtek köröztetni a kongresszusban, amely kötelezővé tenné az informatikai cégeknek, hogy bizonyos esetekben együttműködjenek a hatóságokkal.
Az FBI-nak végül márciusban az Apple segítsége nélkül sikerült feltörnie a San Bernardinó-i terroristák egyikének okostelefonját, és hozzáférni a telefonban tárolt adatokhoz. Az igazságügyi minisztérium pedig visszavonta azt a keresetét, amelyben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az Apple illetékeseit az együttműködésre.