Már az elnökjelölti tv-vita első perceiben éles vitába bocsátkozott egymással Hillary Clinton demokrata és Donald Trump republikánus párti elnökjelölt.
A vita első nagy témaköre az volt, hogyan lehet fellendíteni az amerikai gazdaságot.
Donald Trump hazahozná a külföldre telepedett vállalakozásokat, ezzel szerinte sok új munkahelyet teremtene. A republikánus jelölt Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért, és ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként.
Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel, ellenőrizzék vetélytársa állításait. Hillary Clinton infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte. Clinton szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, és nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem.
A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump először azzal válaszolt, hogy amint Clinton is nyilvánosságra hozza kitörölt e-mailjeit. Később azt mondta, amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.
Clinton szerint helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. A demokrata elnökjelölt szerint rendszerszintű a faji megkülönböztetés.
Clinton rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak, és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta.
Donald Trump szerint Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend.
A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt támogatja. Trump úgy fogalmazott, hogy a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak pokolban élnek. Chicagóban például olyan rossz a közbiztonság, hogy
az ember az utcán sétál, és agyonlövik.
Bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta. Clinton szerint nem ilyen rosszak a közállapotok.
Clinton szorosabb együttműködést sürgetett a szövetségesekkel a terrorizmus elleni harcban. A demokrata politikus elnökként a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként erős politikus volt.
Trump azzal vágott vissza, hogy
az Egyesült Államok nem lehet a világ csendőre.
A republikánus elnökjelölt szerint Barack Obama és Hillary Clinton teremtett lehetőséget az Iszlám Állam felemelkedésére: hatalmi vákuumot teremtettek Irakban, ezzel lehetővé tették a dzsihadista terrorszervezet felemelkedését.
Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le, és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush döntött. Clinton fokozná az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam ellen, szerinte a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni. Trump szerint ha elvették volna Iraktól az olajat, az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.
Vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az e-mail-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott Hillary Clinton. A demokrata párti elnökjelölt azt mondta:
hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne.
Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert, és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus elnökjelölt ezt alkotmányellenesnek nevezte.
A két elnökjelölt helyi idő szerint hétfő este csapott össze egymással először személyesen a tévékamerák előtt a Hofstra Egyetemen a New York-i Hempsteadben. A november 8-ai elnökválasztás előtt összesen három elnökjelölti és egy alelnökjelölti vitát rendeznek.
A következő két vita október 9-én és 19-én lesz.
A mostani vitát Donald Trump azzal zárta, hogy Hillary Clintonban szerinte nincs elég életerő ahhoz, hogy elnök legyen, de támogatja, ha mégis ő nyeri az elnökválasztást.