Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken a norvég Nobel-bizottság Oslóban. A testület döntése meglepetést jelent, mert
sokan arra számítottak, hogy a baloldali gerillákkal kötött békemegállapodás népszavazáson történt minapi elutasítása miatt Kolumbia mégsem kapja meg a kitüntetést.
Kaci Kullmann Five, a Nobel-bizottság elnöke az idei díjazott megnevezésekor azt is közölte, hogy a díj egyben tisztelgés a kolumbiai nép előtt, amely a nehézségek és megpróbáltatások dacára sem adta fel az igazságos békébe vetett reményt.
A bizottság vezetője kitért arra is, hogy Santos szándékaival ellentétben a kolumbiaiak szűk többsége a népszavazáson nemet mondott a békemegállapodásra, ami miatt ismét
valós a veszélye annak, hogy kitör a fegyveres konfliktus, és az ország jövője bizonytalan.
Ezért is minden korábbinál fontosabb, hogy a konfliktusban szemben álló felek továbbra is tiszteletben tartsák a tűzszünetet – tette hozzá.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a norvég Nobel-bizottság pénteki döntését mély megtiszteltetésnek nevezte, és országa népének ajánlotta Nobel-békedíját. "Érzelmekkel telve fogadom a díjat" – mondta Santos a Nobel-alapítványnak szánt üzenetében.
Ez nagy-nagy megtiszteltetés országomnak. Örökké hálás vagyok"
– tette hozzá. – Ezt a díjat az ő nevükben veszem át: a kolumbiai nép nevében, amely annyit szenvedett ebben a háborúban. Különösen pedig a több millió háborús áldozat nevében egy olyan konfliktusban, amely befejezésének küszöbén áll" – fogalmazott Santos.
A FARC visszafogottan reagált a kitüntetés tényére. "Az egyetlen díj, amelyet el szeretnénk érni, az a szociálisan igazságos béke, mindennemű paramilitáris tevékenység, megtorlás és hazugságok nélkül" – írták.
Mint arról az Origo is beszámolt, a napokban fontos népszavazás volt Kolumbiában a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillacsoport közötti békemegállapodásról. A szavazók ugyan nem támogatták a megállapodást, de annak tető alá hozása óriási siker az elnöknek.
A népszavazáson a voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 260 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó békeszerződést.
A szerződés ellenzői úgy vélték, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalást követelnek.
A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa letette volna a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt politikai párttá alakult volna át.
Mi az a FARC?
Kolumbia legrégebbi és legnagyobb katonai gerillaszervezete a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a legjobban felszerelt katonai szervezet, amely 1964–1966 között jött létre. Becslések szerint 12-18 ezer tagot számlál, és Kolumbia területének 35-40 százaléka felett gyakorol ellenőrzést, leginkább a délkeleti őserdőkben és az Andok lábánál fekvő síkságokon. A FARC állítása szerint a vidéki szegényeket képviseli Kolumbia tehetősebb rétegeivel szemben, és ellenzi az Amerikai Egyesült Államok Kolumbiára gyakorolt hatását, a természetes források privatizációját, a multinacionális vállalatokat és a jobboldali félkatonai erőszakot.
Mint arról az Origo is beszámolt, a dél-amerikai ország kormánya és a FARC baloldali gerillaszervezet közel négyévi tárgyalás után augusztus 25-én egyezett meg az ország több mint fél évszázados belső konfliktusának lezárásáról.
A megállapodásban a kormány kötelezettséget vállalt:
A népszavazás sikertelensége után Juan Manuel Santos bejelentette a gerillacsoporttal folytatandó béketárgyalások új fejezetét. A Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető is megerősítette, hogy a referendum eredménye nem azt jelenti, hogy a békére tett erőfeszítések feleslegessé válnak.
A gerillavezér nyomatékosította azt is, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, de eltökélt marad a béke elérésében. A békeszerződés egyik fő ellenzője, Alvaro Uribe korábbi elnök pedig azt mondta: „Teljes mértékben hajlandóak vagyunk a párbeszédre. De megvan a hajlandóság a kormány részéről is, hogy figyelemmel hallgasson, és változtasson?”
Azzal, hogy Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja a Nobel-békedíjat, 1992 óta először ítélik azt latin-amerikainak. A korábbi esélylatolgatáskor sokan arra számítottak, hogy a díjat megosztva ítélhetik oda Juan Manuel Santosnak és a FARC vezetőjének, ám a bizottság csak Santost díjazza.
A nyolcmillió svéd koronával járó díj esélyesei között szerepelt még Szvetlana Gannuskina orosz emberjogi aktivista, a Fehér Sisakok nevű szíriai szervezet, amelyik a légi támadások áldozatain segít, és
jelölték a díjra Edward Snowdent is, aki kirobbantotta az amerikai lehallgatási botrányt.
A Nobel-békedíjra jelöltek listáján szerepelt még Ernest Moniz és Ali Akbar Salehi az iráni nukleáris megállapodás elősegítéséért; a guatemalai Thelma Aldana, Aura Elena Farfán és Iván Velásquez, valamint a kongói Jeanne Nacatche Banyere, Jeannette Kahindo Bindu és dr. Denis Mukwege is.
Sőt, a görög szigetlakók is esélyesek voltak a Nobel-békedíjra, amiért támogatják a menekülteket. Ezért még az interneten is gyűjtöttek aláírásokat, ám hiába gyűlt össze félmillió, a Nobel-bizottság máshogy döntött.
A népek közötti testvériség élharcosainak
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor a két ország még egy államot alkotott, ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, de végakaratában döntését nem indokolta. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. A díjat 1901 óta most 97. alkalommal osztották ki, 19 évben nem talált gazdára.A Nobel-díjat 130 kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 104 személy és 23 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. A kitüntetést 66 alkalommal kapta egy díjazott, 29-szer ketten, 2 esetben hárman kapták megosztva.
A díjazottak között 16 nő van.
A 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai volt a legfiatalabb, aki valaha részesült az elismerésben,
és a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat a legidősebb, őt 87 éves korában tüntették ki 1995-ben.
A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben posztumusz ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak (1974 óta csak élő személyt lehet jelölni). Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette át.
Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték – ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét Nobel-kitüntetését önállóan kapta.
A Nobel-békedíjasok között egy szent van: Kalkuttai Teréz anya,
akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, és akit éppen az idén avatott szentté Ferenc pápa.
Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:
