A japán alkotmány második cikkelye kiköti, hogy a trónutódlásnak az uralkodóház működését szabályozó törvénnyel összhangban kell megtörténnie. A japán kormány azon az állásponton van, hogy ez nem zárja ki egy olyan törvény megalkotását, amely kifejezetten Akihitóra vonatkozna, és az ő kérésére lehetővé tenné a lemondást a Krizantém trónról anélkül, hogy módosítani kellene az uralkodóházra vonatkozó törvényt vagy az alkotmányt.
Japánban a trónutódlás gyakorlatilag csak a császár elhalálozásakor lehetséges, mivel az uralkodóház feladatait és jogait szabályozó törvényben nincs lemondásra vonatkozó cikkely, és az utóbbi kétszáz évben nem is fordult elő, hogy leköszönt volna az uralkodó.
A 82 éves japán császár augusztus elején televíziós beszédben fordult a japán lakossághoz azzal, hogy kora miatt a jövőben nehézkessé válhat számára feladatainak teljes körű ellátása. "Amikor mérlegre teszem azt, hogy egészségi állapotom folyamatosan romlik, aggódom, hogy nehézzé válhat számomra egész lényemmel teljesíteni feladataimat az állam szimbólumaként, ahogy eddig tettem" - fogalmazott. Az NHK japán közszolgálati televízió hetekkel korábban számolt be arról, hogy Akihito szívműtéten esett át, és évek óta prosztatarákban szenved, néhány éven belül szeretne leköszönni a trónról.
A japán kormány felállított egy hattagú szakértői testületet, amely október 17-én tartja meg első ülését Abe Sindzó vezetésével, és meghallgatja a császár esetleges lemondásával kapcsolatos véleményeket. A testület jelentést készít, majd a törvényhozás mindkét házának elnöke meghallgatja a kormányzó és ellenzéki pártok vezetőit, mielőtt még hozzálátnának a jogszabályalkotáshoz.
Akihito császárt elsőszülött fia, Naruhito koronaherceg követi a trónon. Az öröklési sorban második Naruhito öccse, Akisino herceg. Mivel nők nem örökölhetik a koronát, a koronaherceg lánya, Aiko hercegnő nem jöhet szóba trónörökösként. Akihito 1989. január 7-én, az akkor 87 éves Hirohito császár halála után lépett trónra.