Erdogan egy élőben közvetített beszédében leszögezte: Törökország határozattan részt akar venni az offenzívában, és ezt a szándékát világossá teszi nemzetközi partnereinek az elkövetkező napokban. A török elnök nem fejtette ki ugyanakkor, hogy az említett B-terv alatt mit is ért.
Ankara Washington támogatásával készül a várhatóan még októberben megkezdődő katonai beavatkozásra. Ankara és Bagdad között ugyanakkor a közelmúltban ismét fellángolt a vita amiatt, hogy a csaknem egy éve Moszul közelében állomásozó török csapatok sértik-e Irak szuverenitását.
Bagdad megszálló erőnek tekinti a török csapatokat, és többször az ország elhagyására szólította fel őket. Törökország a Basika táborban iraki szunnita önkénteseket képez ki és fegyverez fel az észak-iraki kurd autonóm térség fegyveres erőivel (pesmerga) együttműködésben indítandó támadáshoz.
A Moszul felszabadítását övező vita Ankara és Bagdad között a fegyveres erők vallási hovatartozása miatt éleződött ki. Az iraki hadsereg ugyanis síita milíciák segítségével akarja bevenni Moszult, míg Ankara szerint szunnita fegyvereseket kell bevetni, ellenkező esetben vallási ellentétek nehezítenék a szunnita többségű észak-iraki területek rendezését.
A török kormány azt is nehezményezi, hogy a jelentések szerint a Törökországban és az Egyesült Államokban is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) csatlakozna a felszabadító hadművelethez az IÁ ellen.