Európai Parlament: kétséges a lengyel jogállamiság

Jaroslaw Kaczynski (L), the leader of the conservative Law and Justice (PiS) party, and the designated prime minister Beata Szydlo arrive to announce the members of the new cabinet on November 9, 2015 in Warsaw. AFP PHOTO / JANEK SKARZYNSKI / AFP / JANEK SKARZYNSKI

A lengyelországi demokrácia állapota, továbbá az emberi jogok és jogállamiság érvényesülése miatti aggodalmakat fejezi ki az a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről szóló, a két legnagyobb európai parlamenti frakció által előterjesztendő határozattervezet, melyet hétfőn egy lengyel hírügynökség ismertetett.

A hírügynökség meg nem nevezett forrásai szerint az Európai Néppárt (EPP), valamint az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) hétfőn előzetesen megegyeztek a szerdán előterjesztésre kerülő dokumentum tartalmi elemeiről.

A lengyel alkotmánybíróság összetétele, valamint a működésére vonatkozó új előírások körüli lengyelországi politikai és jogi vita a testület "alkotmányvédő képességére vonatkozó kétségeket támasztottak, és

megkérdőjelezték a jogállamiság tiszteletben tartását is"

- áll a tervezett dokumentum bevezetőjében

A tervezet többek között a lengyel alkotmánybíróság márciusi döntésének "haladéktalan" hatályba léptetését sürgeti. Ez a rész arra utal, hogy a lengyel alkotmánybíróság március elején alkotmányellenesnek nyilvánította a róla szóló, a lengyel parlamentben tavaly decemberben megszavazott törvénymódosítást.

A döntő tárgyalást azonban az elvileg 15 tagú testület csak 12 bíró részvételével folytatta le, ami éppen a vizsgált jogszabályt sérti. A lengyel kormány a bíróság hiányos összetétele miatt törvényellenesnek tartja a márciusi döntést, ezért nem hirdette ezt meg a jogi közlönyben, lehetetlenné téve így az ítélet hatályba lépését.

Jaroslaw Kaczynski a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság párt Beata Szydlo miniszterelnökkel - nem állnak jól az EP előtt Forrás: AFP/Janek Skarzynski

A Európai Bizottság (EB) első alelnöke, Frans Timmermans, valamint Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára múlt hét elejénVarsóban a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről tárgyalt. Ezt követően kijelentették: a helyzet megoldását célzó belpolitikai párbeszéd alapja az, hogy a vitatott alkotmánybírósági döntés hatályba lépjen.

Az EP-ben előterjesztendő határozati javaslat osztja Timmmermansnak "a két párhuzamos jogi rendszer létezésével" kapcsolatos aggodalmát, és az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság március 11-én közzétett, szintén a lengyel alkotmánybíróság helyzetére vonatkozó véleményének "teljeskörű megvalósítására" hívja fel a lengyel kormányt.

A Velencei Bizottság megállapította többek között, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvénynek az utóbbi hónapokban elfogadott módosításai csökkentik a bíróság munkájának hatékonyságát és

aláássák a lengyelországi demokráciát, jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését.

A bizottsági jelentés az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormányt, valamint a Jog és Igazságosságnak (PiS) tavaly november óta kormányzó kabinetjét egyaránt felelőssé teszi a fennálló helyzetért.

Az EP-ben előterjesztendő határozat szerzői ebben a vonatkozásban két, az előző kormány idején "részben alkotmányellenesen" megválasztott alkotmánybíró esetét említik. A határozati javaslat "strukturált párbeszéd elindítását" is támogatja az EB által januárban Lengyelországgal szemben kezdeményezett jogállamisági mechanizmus keretében. A képviselők arra hívnák fel az EB-t, hogy a mechanizmus második szakaszát indítsa el, "amennyiben alengyel kormány nem tartja magát a bizottsági javaslatokhoz".

A határozat várhatóan szerdán, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül majd megvitatásra.