Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2016 nemcsak Magyarországon, hanem szomszédinknál sem volt unalmas év. Térségünkben több parlamenti választást tartottak, elnököt is választottak, de kancellári bukásra is volt példa. A kormányzati instabilitás és lassú cselekvőképesség több országra is jellemző, de van olyan állam, ahol többek között egy permanens háború miatt nincsen gyors előrelépés.
Ausztriában a mostani év az elnökválasztás jegyében telt, amit természetesen nagyban beárnyékolt és meg is határozott a migrációs válság. Az április választásra mindegyik parlamenti párt állított jelöltet, de óriási meglepetésre a 2007 óta kormánykoalíciót alkotó szociáldemokraták és néppártiak aspiránsa nem jutott be a második körbe. Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a szavazatok több mint 35 százalékkal nyerte az első kört, és vehette föl a küzdelmet Alexander Van der Bellen-el a Zöldek jelöltjével szemben.
A két forduló között megbukott Werner Faymann,
szociáldemokrata kancellár, mivel elfogyott mögüle a párttámogatás, valamint a súlyos választási fiaskóért valakinek el kellett vinnie a balhét. Az elnökválasztási második fordulót Van der Bellen nyerte harmincezer szavazattal, de az FPÖ megóvta a végeredményt, és az Alkotmánybíróság a szabadságpártiaknak adott igazat. A megismételt második kört először októberre írták ki, azonban technikai hibák sorozata miatt december 4-ére halasztották azt.
A voksolást viszonylag jelentős előnnyel a zöldek jelöltje nyerte. Ennek több oka is volt. Egyrészt Cristian Kern, az új osztrák kancellár lényegesen népszerűbb, mint elődje, és azzal, hogy odaállt Van der Bellen mellé, az utóbbi támogatását is növelni tudta. Másrészt a balkáni útvonal lezárásával Ausztriába jóval kevesebb migráns érkezett, mint 2015-ben, így a szabadságpárt egyik vezető témája is háttérbe szorult. Mindezek ellenére
az FPÖ továbbra is magabiztosan vezeti a pártok versenyét,
és úgy tűnik, a 2018-as választások után nélkülük nehéz lesz kormányt alakítani.
Szlovákiában márciusban tartottak parlamenti választást, és minden felmérés azt mutatta, hogy a Robert Fico vezette Smer viszonylag simán győzni fog, és legrosszabb esetben két koalíciós társra lesz szüksége. Ezzel szemben a választók egy nyolcpárti parlamentet hoztak létre, míg a Smer támogatottsága 30 százalék alá zuhant. Hosszas egyeztetések után egy négypárti koalíciót hozott össze Fico, amiben a szlovák nemzetiek mellett a Most-Híd magyar-szlovák vegyespárt is helyet kapott.
Az elemzők egy része gyors bukást jósolt a sokpárti koalíciónak, de egyelőre úgy tűnik, hogy belátható időn belül nem lesz előrehozott választás. A gazdaság továbbra is jól teljesít, és az életszínvonal is növekszik főleg az ország nyugati részén. Az év egyik nagy meglepetése az volt, hogy a várakozásokkal bejutott a parlamentbe a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt. Az alakulatot sokan újnácinak tartják, mivel
többször volt példa arra, hogy romatelepekre támadtak.
Sokan annak tulajdonították a sikerüket, hogy az embereknek már elegük volt a hagyományos pártokból, és csupán időleges a jó szereplésük. Ezzel szemben a parlamentbe jutást követően sem gyengült Kotlebáék támogatottsága, sőt a legújabb kutatások szerint már stabilan 10 százalék fölött állnak. Jelenleg a harmadik legnépszerűbbek északi szomszédunknál. Az alakulat támogatottsága a fiatalok között még ennél is magasabb: a 40 év alattiak körében közel 20 százalékon állnak.
2016-ban sem sikerült a felvidéki magyarságnak egységesen indulnia, így ismét százezrek maradtak parlamenti képviselet nélkül. A Magyar Közösség Pártjának nem sikerült a bejutás márciusban, így a korábbi elnök lemondott, és Menyhárt József vette át a párt vezetését. A magyarság már a következő parlamenti választásra készül, amikor olyan szintű összefogásra van szükség, hogy
egyetlen szavazat sem vesszen el,
és a pozsonyi törvényhozásban minél nagyobb legyen a képviselet aránya. Ez pedig nem lesz könnyű feladat.
Ukrajnában tovább folytatódott a háború a kelet-ukrajnai területekért. A harcok hol elcsillapodtak, hol pedig hevesebben törtek föl a szakadár régióban. A konfliktus mostanra teljesen befagyott, és kérdéses, hogy a nagyhatalmak mennyire szeretnének változtatni a jelenlegi helyzeten. A súlyos gazdasági válság miatt a kormánypártok népszerűsége a 2014-es csúcspontról jelentősen lezuhant, de ennek ellenére 2019-ig biztosan nem lesz előrehozott választás.
Romániában kettős választást tartottak 2016-ben. A nyár elején az önkormányzati tisztségviselőkről, míg decemberben a parlamenti képviselőkről döntöttek. Bár Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök tavaly év végén megbukott, de pártja ennek ellenére nem veszítette el a választói támogatottságát. 2016 elején még úgy tűnt, hogy az egyesült jobbközép erőknek lesz esélye arra, hogy kicsikarják a kormányváltást, de az év végére kiderült, hogy ez hiú ábránd volt a részükről.
Keleti szomszédunknál a választások jegyében rengeteg jóléti intézkedés történt 2016-ban. Bár a kormány élén egy szakértő miniszterelnök állt, és bár Dacian Ciolos végül a jobboldal mellé állt, de
ez is kevés volt ahhoz, hogy a szociáldemokratákat megszorítsák.
A választók nagy része az életszínvonal emelkedést a szociáldemokratáknak tulajdonították, és a decemberi parlamenti választáson majdnem sikerült abszolút többséget szerezniük. A baloldal a liberálisokkal fog kormányozni a következő években, a kormányfő pedig Sorin Grindeanu lesz.
Jelentős változást hozott 2016 az erdélyi magyarság életében. A nyár eleji önkormányzati választáson még külön indultak a magyarság érdekképviseletét felvállaló pártok, de később sikerült megállapodni és a parlamenti voksoláson már csak az RMDSZ indult.
Az összefogás meghozta a gyümölcsét,
mivel 1996 után először sikerült az RMDSZ-nek növelnie a rá adott szavazatok számát a korábbi választáshoz képest. Az alakulat várhatóan ellenzékben folytatja a politizálást.
Szerbiában áprilisban előrehozott választásokat tartottak. A kormányzó Szerb Haladó Pártnak az volt a célja ezzel, hogy megerősítse a mandátumát a következő évekre. Alekszandar Vucsicsnak bejött a húzása, mivel abszolút többséget szerzett, bár pártjának támogatottsága csökkent a 2014-es voksolás óta. Ismét bejutott a parlamentbe a Vajdaság Magyarok Szövetsége, de két mandátumot veszített. A magyarok államtitkári szinten vesznek részt a kormányzásban.
Horvátországban már a tavaly év végi parlamenti választás után lehetett tudni, hogy nem lesz hosszú életű jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a centrista Most koalíciója. Nem is kellett sokat várni Tihomir Oreskovic szakértői kabinetjének a bukására, így
szeptemberben ismét választhattak délnyugati szomszédunknál.
A voksolást a várakozásokkal szemben a HDZ jelentős fölénnyel nyerte, és már a megváltozott erőviszonyok mellett kötött ismét koalíciót a Most-al. A kormányt már nem politikán kívüli személy vezeti, hanem Andrej Plenkovic, a HDZ elnöke. Mindez a jövőbeli stabilitás záloga lehet.
Szlovénia a nyugalom szigete a közép-európai államok tengerében. Az országot 2014 nyara óta Miro Cerar vezeti. Pártja a semmiből előretörve nyerte meg akkor a választásokat. Bár gazdaságilag több megszorítást is le kellett vezényelnie a miniszterelnöknek, de pártja ettől még nem esett szét. Szűk két évvel a következő választások előtt biztosnak tűnik, hogy a jelenlegi vezető kormánypárt része lesz a következő kormánykoalíciónak is.
