Az ENSZ alkalmazottjai a rohingja kisebbség 204, Bangladesbe menekült tagjával készítettek interjút a jelentéshez. A világszervezet úgy tudja, hogy október eleje óta mintegy 66 ezer rohingja hagyta el Mianmart.
A szemtanúk szerint a katonák
csecsemőket, gyerekeket, nőket és időseket mészároltak le, tüzet nyitottak a menekülőkre, falvakat égettek le, tömegével tartóztatták le a kisebbség tagjait és erőszakolták meg a nőket, illetve szándékosan megsemmisítették az élelmiszerforrásokat
- állt a jelentésben.
"A megkérdezettek elsöprő többsége saját szemével látott gyilkosságokat, az interjúalanyok csaknem felének hozzátartozóját pedig megölték vagy elrabolták" - mondta el újságíróknak Ravina Shamdasani, a főbiztosság szóvivője Genfben.
"A 101 megkérdezett nő több mint fele vált nemi erőszak vagy más szexuális erőszakcselekmény áldozatává."
Shamdasani szerint az egyik legvérlázítóbb esetben a biztonsági erők öt tagja megerőszakolt egy asszonyt, akinek 8 hónapos csecsemőjét lemészárolták.
Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította a mianmari kormányt, hogy azonnal vessen véget a súlyos jogsértéseknek.
Az elmúlt hónapokban több olyan jelentés is napvilágot látott, amelyek szerint a mianmari biztonsági erők Arakán államban módszeresen gyilkoltak, megerőszakoltak, önkényesen őrizetbe vettek rohingja civileket, felégettek falvakat és leromboltak imahelyeket.
Mianmar tagadja ezeket a vádakat, és a konfliktust a belügyének nevezi.
A hadsereg október 9-én indított hadműveletet az államban azután, hogy feltételezett helyi iszlamisták kilenc rendőrt megöltek a bangladesi határ közelében.
A Mianmar északnyugati részén található Arakán államban - ahol több mint egymillió rohingja él - 2012 óta időről időre összecsapások törnek ki a terület buddhista és muszlim lakói között.
Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Nacionalista tagjaik kétségbe vonják a rohingják állampolgársághoz való jogát, őket ugyanis a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tartják.