Trumpnak újfajta elnöki stratégiája van

Arlington, 2017. január 28. Donald Trump amerikai elnök egy aláírt elnöki rendelettel a kezében a Pentagon arlingtoni székházában 2017. január 27-én. (MTI/EPApool/Olivier Douliery)

Két amerikai egyetemi oktató szerint a kritikusok véleményével ellentétben az új amerikai elnöknek is van átfogó stratégiája. E stratégia eltér a korábbi elnökök vízióitól. Donald Trump ugyanis szakít a korábbi gyakorlattal, amely a demokrácia és a szabad piac terjedése mentén kívánta előmozdítani az USA érdekeinek érvényesülését.

Colin Kahl, a Georgetown University oktatója és Hal Brands, a Johns Hopkins University kutatója szerint egy elnök nagy stratégiája egy olyan keretrendszer, amely a külpolitikai cselekvéseket alapvetően meghatározza – olvasható a Századvég honlapján közölt írásban, ami elsőként a Foreign Policy című magazinban jelent meg. A nagy stratégia nem feltétlenül nyilvánul meg minden egyes külpolitikai akcióban, azonban alapvetően meghatározza az ország irányát a nemzetközi politikai porondon.

Az Egyesült Államok alapvető nagy stratégiai érdekei kétszáznegyven éve változatlanok:

az ország „fizikai" biztonsága, gazdasági jólét és az amerikai életforma.

E kereteken belül különösen érdekes, hogy az egyes elnökök hogyan és milyen módon képzelik el a célok elérését, az Egyesült Államok érdekeinek megvédését.

Donald Trump nem improvizál a külpolitikában Forrás: MTI/EPApool/Olivier Douliery

Nem improvizál

A kritikus vélekedésekkel ellentétben az új amerikai elnök nem improvizatív külpolitikát képvisel, amely a pillanat hevében írt Twitter-üzenetekben, beszédekben és sajtótájékoztatókon megengedett, átgondolatlan kiszólásokban nyilvánul meg. Nagy elődeihez hasonlóan ugyanis Donald Trumpnak is van egy határozott és jól átgondolt nagy stratégiája.

Trump nemzetközi rendszerrel kapcsolatos gondolkodását alapvetően három fő fenyegetés határozza meg: a radikális iszlám jelentette veszélyek, a nem megfelelő kereskedelmi megállapodások által okozott gazdasági problémák, valamint az illegális bevándorlás, amely biztonsági, munkaerőpiaci és gazdasági károkkal jár.

A radikális iszlám az elnök és tanácsadói szemében egyrészről egzisztenciális, másrészről civilizációs veszélyt jelent az Egyesült Államok számára.

Trump nézőpontja nem tesz különbséget az iszlamizmus különböző formái és tradíciói között,

azokra egyformán alapvető fenyegetésként tekint.

Trump: Rossz üzletet kötöttünk

Az új amerikai elnök szerint továbbá a nem megfelelő kereskedelmi megállapodások is komoly fenyegetést jelentenek az ország gazdaságára, ebből következően ezek felszámolása biztonsági prioritásnak minősül. Trump folyamatosan határozottan kiállt az illegális bevándorlás felszámolása mellett, mert szerinte amerikaiak munkahelyébe kerül, alacsonyabb béreket és általános életszínvonal-csökkenést eredményez.

A szerzők szerint összességében Trump „America First" nagy stratégiája jelentősen eltér az Egyesült Államok külpolitikáját a második világháborút követően meghatározó konszenzustól, amely a demokrácia és a szabad piac kiterjedésén alapuló, biztonságosabb és prosperálóbb világként írható le. A szerzők Thomas Wrightot, az amerikai politika szakértőjét idézik, aki szerint Trump úgy látja,

országa rossz üzletet kötött azzal a liberális világrenddel,

amelynek létrehozásában hét évtizeddel ezelőtt segédkezett, és fenntartásában mind a mai napig kulcsszerepe van.