Migrációkutató: Az egész EU-t megrengetné a bíróság döntése

A migrant rides a bike during the full evacuation of the Calais "Jungle" camp, in Calais, northern France, on October 25, 2016. French authorities began on October 24, 2016 moving thousands of people out of the notorious Calais Jungle before demolishing the camp that has served as a launchpad for attempts to sneak into Britain. Migrants lugging meagre belongings boarded buses taking them away from Calais' "Jungle" under a French plan to raze the notorious camp and symbol of Europe's refugee crisis. / AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN

Ha az Európai Unió Bírósága március 7-én helybenhagyja főtanácsnoka, Paolo Mengozzi álláspontját, az uniós tagállamok kötelesek lesznek humanitárius vízumot kiadni bármely válságövezetből jelentkező harmadik országbeli állampolgár számára. A vízum és egy repülőjegy birtokában pedig már bárki szabadon beutazhatna az általa kiválasztott EU-tagállam területére. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint, ha így döntene a bíróság, az nem csupán a menekültügyi politikában szükséges fordulatot akadályozná, hanem – az előidézett adminisztratív és anyagi terhekkel, valamint politikai következményekkel – az unió egészét megrengetné.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Paolo Mengozzi szerint a tagállamoknak humanitárius vízumot kellene kiadniuk, ha komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető, hogy a megtagadás a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak tenné ki.

Köteles lenne vízumot adni

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az a tagállam, amelyiknek valamely külképviseletén egy harmadik országbeli állampolgár menedékjogi kérelem benyújtása céljából vízum kiadását kéri,

köteles lenne ilyen vízumot kiadni.

Ennek következtében a világ válságzónáiban élő emberek egy repülőjegy birtokában szabadon beutazhatnának az Európai Unió területére azért, hogy menedékjogi kérelmüket benyújthassák - olvasható a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében.

Az ügy előzménye egy szír család vízumkérelmének elutasítására vonatkozó per, mely jelenleg is tart Belgiumban. 2016-ban egy Aleppóban élő szír házaspár, valamint három kiskorú gyermekük Belgium bejrúti nagykövetségén vízumkérelmet terjesztett elő, ami az Európai Unió vízumkódexe alapján korlátozott területi érvényességű vízum megszerzésére irányult, annak érdekében, hogy a család a menedékjog iránti kérelme belgiumi előterjesztése miatt elhagyhassa az ostromlott Aleppó városát, és belga területre utazhasson. A belga Idegenrendészeti Hivatal elutasította a család kérelmét, a család pedig az Európai Unió Bíróságához fordult.

Az EU bíróságának március 7-i ítélete új utat nyitna a migránsok előtt Forrás: AFP/Philippe Huguen

Új jogi csatorna nyílna

Az üggyel kapcsolatos végső döntést ugyan a bíróság hozza meg, de a főtanácsnoki véleménynek rendszerint komoly súlya szokott lenni a végső határozat meghozatalakor. A tagállamok szempontjából a döntés legfontosabb következménye a menekültügyi politikára gyakorolt hatás lesz. Amennyiben kötelező lenne a tagállamoknak humanitárius jellegű vízumot kiadniuk, úgy a külképviseleteken keresztül egy új jogi csatorna nyílna a válságövezetekben élő harmadik országbeli állampolgárok számára.

Ezzel az Európai Unió tagállamainak eddigi erőfeszítései kútba esnének,

fölöslegessé válna az EU–török megállapodás, a balkáni útvonal lezárása, a dublini rendelet reformja, illetve az áttelepítésről és áthelyezésről folytatott diplomáciai alkudozás - közölte a Migrációkutató Intézet.

Nincs felkészülve az EU

A bíróság 2017. március 7-én fogja meghozni döntését. Egyes migrációs szakjogászok szerint a főtanácsnok indítványa jogilag helyes, azonban politikailag elhibázott, mivel a döntés következményeire az EU nincs felkészülve. Mások szerint, ha a bíróság hasonló következtetésre jut, mint a főtanácsnok, akkor romokban heverne az európai menekültügyi politika egész intézménye, az összes védekezési, elrettentési és segélykonstrukciójával együtt, s mindez a következő pár év választásait is befolyásolná: Európa-szerte előtérbe kerülnének a szélsőségek – írta az intézet.