Észtországi látogatásán Sigmar Gabriel elmondta: Németország számára irreális a 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozó célkitűzése, amely szerint a tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk addig, hogy GDP-jük legalább két százalékát katonai kiadásokra fordítják. Gabriel szerint
Európa többi részének el kellene gondolkodnia arról, akar-e olyan Németországot, amely több mint 60 milliárd eurót fordít hadseregére.
Berlin jelenleg a GDP 1,2 százalékát költi védelmi kiadásokra.
A politikus szerint
a NATO-célkitűzés nem kötelező érvényű,
inkább egyfajta iránymutatás.
A német diplomácia vezetője hasonló kijelentéseivel hazájában is parázs vitát váltott ki, miután a kereszténydemokrata Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen védelmi miniszter is kötelességének tartja a kétszázalékos cél elérését.
Észt kollégájával, Sven Mikserrel közös sajtótájékoztatóján a szociáldemokrata politikus egyúttal óva intett attól, hogy a biztonságpolitikában túlságosan eltolódjon a hangsúly a fegyverkezés irányába. Gabriel szerint legalább annyira fontos az éhínség és a szegénység elleni harc Afrikában.
Mikser részben osztotta a német politikus álláspontját.
A kétszázalékos cél eléréséhez szükséges lépés "túl nagynak" tűnhet, nem lehet csak úgy egyik napról a másikra megtenni azt - mondta az észt külügyminiszter. Mikser szerint azonban előbb-utóbb eleget kell tenni a meghozott döntéseknek. Észtország Oroszország közvetlen szomszédjaként azon kevés NATO-tagállam egyike, ahol a védelmi kiadások elérik a NATO-célkitűzést.
A külügyminiszterrel való találkozója után Gabriel megbeszéléseket tart Jüri Ratas észt kormányfővel is, majd folytatja a balti országokat és Ukrajnát érintő körútját.