Svédország után máshol is visszaállítják a sorkatonaságot?

svéd hadsereg
Swedish soldiers practice the ultimate preparations near the Royal Palace in Stockholm June 18, 2010 on the eve of the wedding of Sweden's Crown Princess Victoria and Daniel Westling on June 19. Stockholm police were today preparing for their biggest operation ever, with some 2,000 officers set to patrol when Swedish Crown Princess Victoria weds commoner Daniel Westling this weekend. AFP PHOTO / FRED DUFOUR / AFP PHOTO / FRED DUFOUR
Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, a migrációs nyomás és az orosz–ukrán konfliktus miatt Európa országai, különösen a skandináv és a Balti-államok elkezdik lassanként emelni a védelmi kiadásokat, illetve újra fejleszteni a hadseregüket. A szociáldemokrata svéd kormány éppen most jelentette be, hogy ha a parlament megszavazza a törvényt, 2018-tól újra szolgálatba állít majd sorozott katonákat, és nemcsak a létszámot, hanem a hadi felszerelést is jelentősen fejlesztik a mostani EU-s költségvetési ciklus végéig, 2020-ig.
Vágólapra másolva!

Európa több országában is van kötelező sorkatonai szolgálat mind a mai napig. Igaz, több nyugat-európai országban a katonai szolgálat kiváltható hosszabb közösségi munkával.

Svédországban 2010-ben törölték el a sorkatonai szolgálatot, jövő januártól viszont újra szolgálatba áll a kiképzés után 4000 férfi és nő Forrás: AFP/Fred Dufour

Európai államok, ahol van kötelező sorkatonai szolgálat:

  • Norvégia (NATO-tagállam)
  • Dánia (NATO-tagállam)
  • Észtország (NATO-tagállam)
  • Görögország (NATO-tagállam)
  • Törökország (NATO-tagállam)
  • Ciprus
  • Fehéroroszország
  • Finnország
  • Svájc (semleges)
  • Ausztria (semleges)
  • Moldova
  • Ukrajna
  • Oroszország

Törökországban – amely a NATO második legnagyobb hadereje az USA hadserege után – minden 20 év feletti férfit besoroznak 6 és 15 hónap közötti időre. Görögországban és Cipruson 9, illetve 12 hónapos a szolgálati idő.

A szomszédos Ausztriában a 18 év feletti férfiaknak 6 hónapos a szolgálat, de ez kiváltható 9 hónapnyi közösségi munkával is:

a sorozottak 60 százaléka, közel 14 ezer fő inkább ezt választja. Svájc semlegességét Ausztriához hasonlóan nemzetközi szerződések garantálják, de az alpesi országban régi hagyomány, hogy a haderő alapja a milíciarendszer, amelybe besoroznak minden férfit 19 és 34 éves kora között.

A skandináv és Balti-államokban mindenhol van most már sorkatonaság, csak Lettország a kivétel, ahol tíz éve törölték el. (Svédországban még a parlamentnek is el kell fogadnia a törvényt, de 70 százalékos a támogatottsága, tehát minden bizonnyal megszavazzák.) Dániában 4–12 hónapos a kiképzés, Norvégiában 19 hónapos (tavaly óta már nőket is sorozhatnak), Finnországban 8 hónapos, Svédországban 9–12 hónap közötti lesz. Észtországban 8–11 hónap közötti a kötelező szolgálati idő, Litvánia pedig 2015-ben állította vissza szintén a kötelező sorkatonaságot a 19 és 26 év közötti férfiak körében.

Az utóbbi pár évben egész Európában élénk vita tárgya a sorkatonaság. Ausztriában 2013-ban szavaztak arról, hogy fenntartsák-e, és 59,8 százalék igennel voksolt; Svájcban ugyancsak 2013-ban tartottak népszavazást erről is, és 73,2 százalék a sorkatonaság mellett szavazott. Az akkori statisztika szerint egyébként a svájci hadkötelezettek 65 százalékát sorozták be, és 45 százalék töltötte le a teljes, 21 hetes szolgálati időt.

Ausztriában 2013-ban a népszavazáson közel 60 százalék a sorkatonai szolgálat fenntartását támogatta Forrás: AFP/Alexander Klein

Svédországban még tavaly ősszel készült egy közvélemény-kutatás, amely szerint

a svéd lakosság 72 százaléka támogatta az ötletet,

és csak 16 százalék utasította el teljesen.

A balti-tenger térségében elsősorban az orosz fenyegetés magyarázza, hogy máshogy kezdtek gondolkodni a sorkatonaságról, de a kontinens belsején, a Franciaországban és Németországban készült felmérések viszont azt mutatják, hogy a migrációs hullám is közrejátszhat ebben. Franciaországban a vicclap,

a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után, 2015 elején 80 százalékos volt a sorkatonaság visszaállításának támogatottsága

írta akkor a francia sajtó –, míg Németországban egy tavaly nyári felmérés 36 százalékra mérte a sorkatonaság visszaállításával szimpatizálókat, ami növekedést jelent, bár az ellenzők még mindig közel a megkérdezettek felét tették ki.

Ami a svédeket illeti, ők azért vannak összetett helyzetben, mert Németország és Franciaország után Svédországba igyekszik a legtöbb Európába érkező bevándorló, ami fokozza a társadalmi konfliktusokat, miközben a balti-tengeri orosz katonai gyakorlatok szaporodása az utóbbi években szintén érinti őket, és Svédország nem NATO-tag. Eközben

a védelmi kiadásaik alig haladják meg a GDP egy százalékát, míg 1990-ben még 2,4 százalékot költöttek a hadseregre.

Az egy százalék körüli GDP-arányos védelmi büdzséjével Svédország a NATO sereghajtó európai tagországainak szintjén áll. Míg Norvégia tavaly már több mint 50 milliárd koronát fordított hadikiadásokra, addig Svédország 39 milliárdot. 2020-ig hatmillió koronával emelnék a védelmi kiadásokat, ami kompromisszumos megoldás az eredetileg tervezet 2 milliárd és a hadsereg által kért 16 milliárd között – mondta a védelmi miniszter, Peter Hultqvist.

Trump megmondta

Az Egyesült Államok új elnöke, Donald Trump már elnökjelöltként is hangoztatta, hogy Európa csak akkor számíthat a NATO jelentette biztonsági garanciákra, ha teljesíti pénzügyi kötelezettségét, vagyis végre minden tagország védelmi költségvetése eléri legalább a GDP 2 százalékát. Az új amerikai elnök az álláspontját megválasztása után is többször megerősítette. Jelenleg ugyanis mindössze négy európai állam teljesíti a NATO-tagság alapvető kötelezettségét, miközben az USA költségvetésében a hadi kiadások meghaladják a GDP 3,6 százalékát. Svédország ugyan nem NATO-tag, de tavaly Finnországgal együtt katonai együttműködési megállapodást írt alá az USA-val.

"A hidegháború után Svédország és más európai országok is túl gyorsan elhessegették a régióban leselkedő lehetséges veszélyeket. Sok hibát követtünk el az utóbbi években, alábecsülve a biztonsági helyzetet és a jövőbeli kilátásokat" – mondta Peter Hultqvist. Hozzátette: nem volt elég önkéntes katona a megváltozott helyzethez, ezért vezetik be újra, 2010-es eltörlése után röviddel a sorozást.

Ez nem jelenti azt, hogy minden 18 év feletti fiatalt azonnal bevisznek a laktanyákba egyéves szolgálatra. Az érintett 13 ezer fős korosztályból 4000 férfi és nő kiképzése a cél, és az alkalmassági tesztek és vizsgálatok mellett a hajlandóság, az érdeklődés is szerepet játszik majd a kiválasztásban.

– mondta a svéd védelmi minisztérium szóvivője, Marinette Nyh Radebo a BBC-nek. A cél, hogy a kiképzés után vagy maradjanak a seregben, vagy a tartalékos létszámot gyarapítsák.

A svéd hadsereg a katonai infrastruktúrát is bővítené a megemelt hadiköltségvetésből Forrás: AFP/Fredrik Sandberg

Szeptemberre Svédország felújította Gotland szigetén a katonai támaszpontját, ami tulajdonképpen előretolt helyőrségként funkcionál a Balti-tengeren. A megemelt védelmi költségvetésből harci repülőket, tankokat és tengeralattjárók elleni védelmi rendszereket is vásárolna a svéd hadsereg. Nem biztos azonban, hogy az esetleges támadásokat elsősorban a tenger felől kell várni. Tavaly az utolsó kilenc hónapban ugyanis közel 200 kibertámadást regisztráltak svéd állami intézmények ellen, ezek közül 60 műszaki hibákat okozott, vagy vírusokat juttatott a számítógéprendszerekbe.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!