Peter Hultqvist azt mondta, miután már nem volt kötelező a katonai szolgálat, önkéntesen lehetett katonának jelentkezni, azonban
kevesen jelentkeztek.
A védelmi miniszter azt is mondta, a kormány egy stabilabb utánpótlási formát szeretne, és növelni akarja a hadsereg kapacitását.
Ugyanis szerintük megváltozott a biztonsági helyzet.
A kormány tervezete szerint azoknak a férfiaknak és nőknek, akik 1999-ben, vagy később születettek, kötelező lesz majd egy 11 hónapos katonai szolgálat.
A javaslatot valószínűleg a parlament is el fogja fogadni, mivel a baloldali kormány és a jobbközép ellenzék egyetért a kérdésben.
Wilhelm Agrell biztonságpolitikai szakértő azt mondta:
A biztonsági helyzet megváltozása valósággá vált, s ez az orosz erőfitogtatásban nyilvánul meg, amelyre mindig találnak valami kifogást.
Svédország több mint két évszázada nem vett részt háborúban. Az országban először 1901-ben vezették be a sorkatonai szolgálatot, de 2010-ben úgy gondolták, hogy ez nem alkalmas utánpótlási módszer a modern kori hadseregben.
Július 1-jétől minden évben
mintegy 13 ezer fiatalnak kell részt vennie sorozáson,
de közülük csak 4 ezret választanak majd ki motiváltságuk és alkalmasságuk alapján arra, hogy következő év január 1-jétől elkezdjék szolgálatukat.
Svédország nem tagja a NATO-nak, de részt vesz az észak-atlanti szervezet Partnerség a Békéért nevű programjában. Védelmi kérdésekben Finnországéhoz nagyon hasonló álláspontot foglal el, utóbbinak azonban 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal. A két skandináv ország tavaly katonai együttműködési megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal.