Újabb részleteket tudhat meg szeptember 11-ről

US Secrertary of State Condoleezza Rice (3rd R), Defense Secretary Robert Gates (2nd R), Chairman of the Joint Chiefs General Peter Pace (R), National Security Adviser Steve Hadley (2nd L) and "war czar" Lt. Gen. Douglas Lute (L) look on as US President George W. Bush (C) participates in a video teleconference with Iraq Provincial Reconstruction Team Leaders and Brigade Combat Commanders in the Roosevelt Room of the White House in Washington 17 September 2007. AFP PHOTO/Jim WATSON

A 21. század első évtizedének kutatását nagyban segítheti Condoleezza Rice Washingtoni emlékeim című életrajzi kötete. Az Antall József Tudásközpont által kiadott könyvből a magyar olvasók kulisszatitkokat tudhatnak meg a szeptember 11-i terrortámadásról, az afganisztáni és az iraki amerikai támadásról, de a volt külügyminiszter mindennapjaiba is betekinthetünk.

Az elmúlt évtized legmozgalmasabb időszakába enged bepillantást az Antall József Tudásközpont által megjelentetett legújabb életrajzi kötet. Condoleezza Rice washingtoni éveiről írt művét fordították le magyarra, így a hazai olvasók is megismerhetik, hogy mit gondolt, és hogyan élte meg többek között a szeptember 11-i terrortámadást és az amerikai iraki inváziót a volt külügyminiszter.

Mérlegen a nyolc év

Az amerikai Délről jövő, alabamai fekete értelmiségi családból származó Condoleezza Rice 2000-ben került George W. Bush kampánystábjába. A republikánusok győzelme után 2001-től nemzetbiztonsági tanácsadóként, 2005-től 2009-ig pedig külügyminiszterként volt tagja az elnök első és második adminisztrációjának.

Memoárjában e nyolc mozgalmas évéről ír: azokról a legfelső szinten zajló vitákról, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az afganisztáni és az iraki katonai beavatkozásokhoz vezettek, továbbá az amerikai kormányzat első számú diplomatájaként tett folyamatos utazásairól is, amelyek során

közös nevezőt kellett találnia a szemben álló felek között,

mérsékelnie a diktatórikus rezsimek által jelentett veszélyt, vagy épp előmozdítania a demokratikus kormányok hatalomra kerülését szerte a világon.

Condoleezza Rice, volt amerikai külügyminiszter egy értekezleten 2007-ben Forrás: AFP/Jim Watson

Rice: Belénk fáradtak

Visszaemlékezései révén egy több száz éves demokratikus hagyománnyal rendelkező ország diplomáciájának napi működését ismerhetjük meg, közelképeket kapva olyan vezető politikusokról, tárgyalópartnerekről vagy diktátorokról, akikről naponta hallunk a hírekben, és beléphetünk azokba a tárgyalószobákba, ahol emberek millióinak sorsát meghatározó, történelmi döntések születnek.

"Néhány hónappal azelőtt, hogy lejárt a hivatali időnk, azt mondtam Bush elnöknek, hogy az emberek belénk fáradtak.

Tág történelmi perspektívában mertünk gondolkodni 9/11 után

abban a hitben, hogy számos régi, a stabilitással és biztonsággal kapcsolatos felvetésünk többé már nem állja meg a helyét. Ma már tudatában vagyok annak, hogy ez esetleg nyugtalanítónak – és fárasztónak – tűnhetett itthon és külföldön egyaránt. Ám 9/11 öröksége soha nem volt kézzelfoghatóbb, mint amikor a közel-keleti szabadsághiány következményei a hazánkban idéztek elő robban(t)ást" – írta Condoleezza Rice.

Megkerülhetetlen

"Külügyminiszterként mindig is tudatában voltam annak, hogy a létező világ milyen korlátokat szab, és a lehetséges művészetét próbáltam gyakorolni. Ugyanakkor megkíséreltem nem szem elől téveszteni, hogy a világ milyen lehetne, és azon dolgoztam, hogy ebbe az irányba haladjunk. Ez a diplomácia hosszú távú munkája. A történelem majd eldönti, hogy mennyire csináltam jól.

Elfogadom az ítéletet, és hálás vagyok azért, hogy esélyt kaptam"

– írta a kötetben a volt külügyminiszter.

Condoleezza Rice: A történelem majd eldönti, mennyire csináltam jól Forrás: AFP/2016 Anadolu Agency/Vladimir Shtanko

A kötet végigolvasva most is szembesülhetünk azzal, hogy a politikai memoárokkal érdemes csínján bánni. Teljesen természetes az író részéről, hogy saját magával szemben elfogult képet mutat, a riválisairól nem sok jót lehet olvasni, míg az általa tisztelt személy negatív tulajdonságairól sem tudhatunk meg sokat. A világot és Magyarországot is nagyon megosztó korban állt a washingtoni politika élvonalában Rice. Mindezek ellenére megfelelő forráskritikát alkalmazva a 2001–2009 közötti korszakot vizsgáló történészek-politológusok számára a volt külügyminiszter memoárja megkerülhetetlen forrásmű.