A szertartás a pápa és a bíborosok ünnepélyes bevonulásával kezdődött a Szent Péter térre. A papok és a Szent Péter téren összegyűlő hívők a kezükben hosszú pálma- és olajágakat tartottak annak emlékére, hogy a Jeruzsálembe bevonuló Jézust is hasonló ágakkal köszöntötték, és a Messiást látták benne, majd pedig öt nappal később keresztre feszítették.
Ference pápa immáron ötödik húsvétján megáldotta az ágakat, majd hozzákezdett miséjéhez. Többek között arról beszélt, hogy
Jézus jelen van sok fivérünkben és nővérünkben, akik hozzá hasonlóan megadással viselik szenvedéseiket. Rabszolgamunkától, családi tragédiáktól, betegségektől szenvednek. Háborúktól, terrorizmustól, lecsapni kész felfegyverkezettek érdekeitől szenvednek félrevezetett, emberi méltóságukban megtiport, félrelökött asszonyok és férfiak"
A miséje végén az egyiptomi keresztény templomok elleni terrortámadásról is beszélt:
Imádkozom a holtakért és a sebesült áldozatokért. Isten térítse meg azok lelkét, akik elhintik a terror, az erőszak és a halál magvait, de még azokét is, akik fegyvereket gyártanak, és azokkal kufárkodnak."
Nagycsütörtökön délután Ferenc pápa a Róma közelében fekvő Paliano büntetés-végrehajtás intézetébe tesz látogatást, ahol
12 rabnak mossa majd meg a lábát az alázatosság jelképeként.
A korábbi hagyomány szerint a pápák mind a bazilikában végezték ezt a szertartást. De Ferenc pápa azért változtatott ezen a hagyományon, hogy hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szegények, a betegek és a rabok elé kell járulni. Az is a reformhoz tartozik, hogy korábban a lábmosás csak a katolikus férfiakat illette meg, a nőket nem. De a pápa mind
a nőkre és mind a muszlimokra kiterjesztette azt.
Ezzel persze magára haragította a katolikus hagyományokhoz ragaszkodókat.
Húsvétvasárnap ismét a Szent Péter téren tart majd ünnepi misét, és urbi et orbi áldását is adja mind Rómára, mind az egész világra.