Donald Trump amerikai elnök a keddi szíriai Hán Sejkún lakosai elleni vegyi támadás után az amerikai légicsapások elrendelésével teljesen egyértelmű döntést hozott, de mostantól kezdve a legfőbb kérdés a hogyan tovább – írta legfrissebb elemzésében a Washington Post. Az amerikai hadsereg egyébként már 2013 előtt is készen állt egy Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni csapásra, mivel már akkor bebizonyosodott, hogy a diktátor vegyi fegyveres támadásra adott parancsot, de akkor
hosszas huzavona után az USA végül nem lépett.
Az alapvető kérdés nem változott, hogyan lehetne jobb belátásra bírni Aszadot – erről már Phil Gordon beszélt, aki a korábbi Obama-kormányzatban töltött be magas rangú tisztséget, és részt vett számos korábbi vitában. Rengeteg lehetőség van arra, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereit megsemmisítsük, de a legnagyobb kérdés, hogy erre hogyan válaszolnának – tette hozzá.
A mostani és a 2013-as helyzet között a legfőbb különbség, hogy ma jóval nagyobb a konfliktus kiszélesedésének a veszélye, mint amikor Obama elnök fenyegetett légicsapásokkal. Négy évvel ezelőtt is roppant kockázatos lett volna Aszad vegyi fegyvereinek megsemmisítése, mivel azok a polgári lakosság közelében voltak elhelyezve, így
egy támadás esetén ők is veszélybe kerültek volna
– mondta egy amerikai tisztviselő, aki részt vett az akkori tervezésben. Akkor olyan döntés született, hogy egyesével próbálják megsemmisíteni a vegyi fegyvereket, és nem egy átfogó akció keretében.
A mostani helyzetben Trumpnak és parancsnokainak azzal kell szembesülnie, hogy a szíriai hadszíntéren az orosz hadsereg is jelen van –
az orosz kormány régóta Aszad egyik legnagyobb támogatójának számít.
Így egy-egy légicsapás esetén megvan annak a veszélye, hogy az orosz légvédelmi rendszerek lelőjenek amerikai gépeket, vagy pedig orosz áldozatai legyenek a bombázásoknak – olvasható a Washington Post elemzésében.
Az amerikai gépek lelövésének és az esetleges orosz áldozatoknak a dilemmáiról beszélt John Allen nyugdíjazott tábornok, aki szerint fel kell tennie az Egyesült Államoknak a kérdést, hogy a morális felháborodás miatt tegyen-e olyan lépéseket, ami magával hozhatja orosz katonák halálát.
Az elemzés szerint a másik fő probléma, hogy eddig a szíriai és az orosz légvédelmi rendszerek nem vették célba az amerikai gépeket, mivel azok eddig csak az Iszlám Állam állásait támadták. Abban az esetben, ha amerikai gépek kerülnének a szíriai és az orosz légvédelmi egységek célkeresztjébe, vagy esetleg le is lőnének néhányat, azzal
az Egyesült Államok a teljesen átláthatatlan szíriai háború közepébe kerülne.
Így pedig Trump jóval nehezebben tudná megvalósítani azon külpolitikai prioritását, miszerint az ISIS megsemmisítése az egyik legfontosabb cél.
Időközben az oroszok felfüggesztették a szíriai katonai légi bevetések biztonságának szavatolását célzó orosz–amerikai memorandumot.
A Washington Post szerint Trump azzal enyhítheti a kockázatokat, ha arról biztosítja az oroszokat, hogy a célja csupán a szíriai vegyi fegyveri kapacitás megsemmisítése, és nem kíván a háborúban egyik fél oldalán sem beavatkozni. Ez akár egy későbbi békekötés felé is elviheti a feleket, amiben Oroszországnak kulcsszerepe lehet.
A légicsapások politikai üzenete egyértelmű, a mostani kormány teljesen más megközelítésben szemléli a szíriai eseményeket – erről már Andrew Tabler, a Washington Intézet Szíria-szakértője beszélt az újságnak.
A mostani lépés bizonnyal növeli a szorongást a szíriai rezsimen belül,
mivel azt látják, hogy az Egyesült Államok kész katonai erővel is beavatkozni, mindez pedig Aszad mozgásterét is nagyban szűkíti, és elbizonytalanítja őt a jövőt illetően – tette hozzá.
„Aszad korábban és most is teszteli az amerikaiakat, abban az esetben pedig, ha nem cselekszünk, akkor még nagyobb mennyiségben vethet be vegyi fegyvert” – mondta Phil Gordon. Aszad korábban Obamát tesztelte, most pedig Trumpot, aki egyébként jóval határozottabban lépett – olvasható az elemzésben.