Román történész szerint nem kell bocsánatot kérni Trianonért

Ha Klaus Iohannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna román államfő - írta Marius Diaconescu román történész az Adevarul.ro portálon kedden közölt véleménycikkében.

A bukaresti tudományegyetem oktatója, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombati, a nemzeti összetartozás napja alkalmából Szarvason elmondott beszédére reagált, revizionista propagandával vádolva a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amiért igazságtalan békediktátumnak, a nyugati világ szégyenének nevezte Trianont.

A rendezvényen Lázár János azt mondta, a magyarok ma nem akarnak határrevíziót, etnikai feszültséget, vagy újabb háborúkat,

de ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrik a provokációkat,

nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését.

"Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen? Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk, aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára" - idézte a szerző Lázár János szavait.

Diaconescu cikkében vitába szállt Lázár János azon megállapításával, hogy

Románia Trianonban "érdem és jogalap nélkül" szerezte meg Erdélyt és Partiumot.

A román történész azt állította, hogy az "egyesülésről" az erdélyi románok döntöttek 1918 december elsején, Gyulafehérváron, a jogalapot pedig a Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elv képezte.

A szerző szerint a magyarok Mohács óta "frusztráltak, áldozatként állítják be, és gyászolják magukat", de "a magyar kormány reménytelenül sír", Románia sosem fog bocsánatot kérni Magyarországtól Trianonért.

Marius Diaconescu a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen történelem szakán szerzett oklevelet 1995-ben, és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) doktorált 2004-ben.