Az arab országok, valamint Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek június elején jelentették be, hogy
felszámolják diplomáciai kapcsolatukat Katarral,
mert támogatja a terrorizmust, és mert szoros kapcsolatban áll Iránnal. Az ultimátummal Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is egyetértett, ők is hátat fordítottak Katarnak.
Szaúd-Arábia Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein egy
13 pontos listát írtak Katarnak,
hogy a diplomáciai válság felszámolása érdekében szüntesse be például az al-Dzsazíra csatornát. Az érintett arab országok nem hajlottak a kompromisszumra, azt mondták, ha Katar nem fogadja el követeléseiket, megszűnnek a diplomáciai és gazdasági kapcsolataik.
A BBC azt írja: Katar tagadta, hogy részt vállalna a terrorizmus finanszírozásában, de a külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy megfelelő feltételek mellett
kész párbeszédet folytatni
a súlyos Öböl-válság felszámolására.
A közel-keleti országok diplomáciai blokádja és Szaúd-Arábia gazdasági szankciói hatására a katariak pánikszerűen megrohamozták a boltokat, mert
attól féltek, hogy elfogynak az élelmiszerkészletek.
Mindent vittek, amiről úgy gondolták, hogy szükségük lehet rá. A Szaúd-Arábiából importált csirke pillanatok alatt elfogyott a polcokról, de nem lehetett rizst, tejet és egyéb alapélelmiszereket sem kapni.
Először négy ország, Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek szakította meg kapcsolatait Katarral, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Bahrein a légi és a tengeri összeköttetést is megszakítja, az állampolgárait pedig felszólította, hogy 14 napon belül hagyják el a szomszédos államot. Szaúd-Arábia a
terrorizmustól féltette állampolgárait,
és a másik két ország is hasonló állásponton volt.
Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították.