Heather Nauert külügyi szóvivő tájékoztatása szerint Tillerson és a válságban közvetítő Kuvait tisztségviselője egyetértett abban, hogy valamennyi érintett félnek "visszafogottságot kell tanúsítania" az eredményes diplomáciai tárgyalások érdekében.
A szintén Washingtonban tartózkodó szaúd-arábiai külügyminiszter, Adel al-Dzsubeir ugyanakkor kedden azt mondta újságíróknak, hogy
nincs is szükség tárgyalásokra, Katarnak magának kell eldöntenie, elfogadja-e a szankciók feloldásához támasztott feltételeket, vagy sem.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom június elején vette gazdasági és diplomáciai blokád alá Katart, arra hivatkozva, hogy a kicsiny emírség támogatja a terrorizmust és szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, amelyet a szankciókat meghozó államok mindegyike a terrorizmus egyik fő támogatójának tart.
A Katar körül kialakult válság komoly dilemmát okoz az Egyesült Államoknak, hiszen valamennyi érintett fél a szövetségese, ráadásul Katarban van a térség legnagyobb amerikai légitámaszpontja, ahonnan az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícó amerikai katonái bevetésre indulnak iraki és szíriai területekre.
Az amerikai külügyi szóvivő már a múlt héten sürgette: a blokádot elrendelő államok hozzák nyilvánosságra, hogy valójában mi is motiválta szankcióikat, Rex Tillerson külügyminiszter pedig többször felszólította az érintetteket a válság tárgyalásos rendezésére.
A szankciót elrendelő államok 13 követelést tartalmazó listát nyújtottak be Katarnak. Ezek között szerepelt például a dohai székhelyű al-Dzsazíra televízió bezárása, vagy a katari török katonai jelenlét megszüntetése. Katar a múlt hét végén kategorikusan elutasította a követeléseket, és az amerikai külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy azok némelyike "nagyon nehezen lenne teljesíthető".