Abdul Vahíd Sannan al-Rabat szerint a munkáspárti politikus agressziót követett el Irak 2003-as megtámadásával. A nemzetközi jogban ez azt jelenti, hogy a tábornok szerint Blair
fegyveres erővel akart beleavatkozni Irak szuveneritásába.
Az angol és a walesi jog azonban nem ismeri ezt a fogalmat, így a felsőbíróság indoklása szerint az ügy nem állna meg a bíróságok előtt.
A Maszkátban élő egykori tábornok Tony Blair egykori külügyminiszterét, Jack Straw-t és a brit kormány akkori jogi főtanácsadóját, Lord Goldsmith-t is bíróság elé akarta állítani.
Tony Blair egy tavaly novemberi interjúban kijelentette, hogy
továbbra is helyes döntésnek tartja
a brit hadsereg bekapcsolódását a 2003-as hadműveletekbe, mivel véleménye szerint a világ biztonságosabbá vált Szaddám Huszein eltávolításával.
Egy független brit vizsgálóbizottság korábban megállapította, Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy
lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim békés leszerelésére,
és 2003-ban Szaddám Huszein rezsimje már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.
A Chilcot-jelentés szerint a Tony Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.