Állítólag megfigyelték Macedóniában a hazarendelt szerb diplomatákat

Belgrádi lapértesülés szerint a szerb külügyminisztérium azért rendelte haza sürgősséggel konzultációra a szkopjei nagykövetségének diplomatáit, mert a macedón titkosszolgálat követte és törvénytelenül megfigyelte őket.

A Blic című belgrádi napilap megbízható forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Szerbia elleni titkosszolgálati tevékenységben "idegen erők" is részt vettek.

A szerb diplomatákat mindenféle indok nélkül követték, ráadásul megfélemlítéshez is folyamodtak. A nyomásgyakorlás részint külföldiek bevonásával zajlott".

-nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő szerb diplomata az újságnak.

Szerbia vasárnap sürgősen hazahívta konzultációra szkopjei nagykövetsége minden alkalmazottját, de ennek okát nem közölte. Először a macedón Telma tévé adott hírt hétfőn a szerb diplomaták hazahívásáról, majd ezt az RTS szerbiai közszolgálati televízió kérdésére megerősítette a szerb külügyminisztérium is, magyarázatot azonban nem fűzött hozzá.

Hétfőn Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtónak csupán annyit mondott, hogy Belgrád azért rendelte haza konzultációkra sürgősséggel szkopjei nagykövetségének diplomatáit, mert a szerb hírszerzés elegendő bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy Macedónia "rendkívül offenzív" tevékenységet folytat a szerbiai szervek és intézmények ellen. Részleteket a szerb elnök sem árult el.

Szkopjei kormányilletékesek viszont erre úgy reagáltak, hogy Szerbia azért hívta vissza diplomatáit, mert dühíti, hogy Macedónia javasolni akarja Koszovó felvételét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO). A macedón kormány korábban erről egy közleményt is kiadott, amely szerint Macedónia a szavazásnál figyelembe veszi majd az európai uniós tagországok többségének javaslatát.

A belgrádi sajtó idézte kedden Ivica Dacic külügyminisztert, aki szerint amennyiben Macedónia valóban arra szavaz, hogy felvegyék Koszovót az UNESCO-ba, miközben tudja, hogy ez mennyire kedvezőtlenül érintené Szerbiát és a szerb népet, javasolni fogja az elnöknek, hogy Szerbia Macedónia nevével kapcsolatban vegye figyelembe az európai uniós tagországok többségének álláspontját.

Szerbia korábban elismerte Macedónia alkotmányos nevét, a Macedón Köztársaságot, míg a legtöbb EU-tagország és az ENSZ is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság-ként említi az országot.

A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó szabad utat adni északi szomszédjának, amíg az nem mond le a Macedónia névről.

Az ellenzéki pártok Szerbiában azt követelik, hogy a kormány mondja meg a valódi okát annak, miért hívta haza a szerb diplomatákat Szkopjéból.

Az ellenzéki Demokrata Párt (DS) szerint a lépés csak kárt okozott az országnak, Belgrád "lábon lőtte magát", és a döntés színjáték volt csupán a hazai közönségnek.

Vuk Jeremic volt szerb külügyminiszter azt írta egy közösségi oldalon tett bejegyezésében: bármi is történt Szkopjéban, a nagykövetség teljes személyzetének hazahívása diplomáciai dilettantizmus és sarlatánizmus, banánköztársasági módszer.